Az ingyenes VPN-ek piacán 2026-ban két teljesen különböző dolgot hívnak ugyanazon a néven: néhány komoly szolgáltató díjmentes belépő csomagját, és több száz olyan alkalmazást, amelyik abból él, hogy téged ad el. Összeszedtük, melyik ingyenes VPN használható ma tisztességesen, mit ad hozzá a fizetős – és ez a cikk fele: mi az, amit egy VPN akkor sem tesz meg, ha fizetsz érte.
Van egy különösen kellemetlen fajtája az internetes átverésnek: amikor pont az a program árul el, amit a védelmed érdekében telepítettél. Most éppen ez történt. Egy biztonsági kutatócsapat 737 hamis VPN-bővítményt talált a Chrome bővítménytárában, összesen több mint 75 ezer telepítéssel. Ezek jó része ismert, valódi márkák – a NordVPN, a Proton VPN, a Surfshark és társaik – nevében adta ki magát, közben viszont a böngésződ teljes forgalmát idegen szerveren keresztül terelte. Ebben a cikkben leírjuk, pontosan mi történt, mit láthattak és mit nem, hogyan ellenőrizd két perc alatt, hogy érintett vagy-e, és hogy miért nem az a megoldás, hogy egy másik ingyenes bővítményt telepítesz helyette.
A kereskedelmi VPN-ek mellett van egy egészen más út: felállíthatod a saját VPN-edet. Ezzel nem egy szolgáltató szerverén bújsz el, hanem a saját otthoni hálózatodat, NAS-odat és gépeidet éred el biztonságosan, bárhonnan. Megmutatjuk a három fő megközelítést – a kézi WireGuardtól a kattintásnyi telepítőkön át a Tailscale-féle mesh hálózatig –, és azt is, hogyan kerüld meg a legnagyobb buktatót, a CGNAT-ot.
A VPN néhány év alatt a digitális eszköztár egyik alapdarabjává vált: védi a forgalmadat a nyilvános Wi-Fin, elrejti az IP-címed, és segít a régiózárak megkerülésében. De melyiket válaszd 2026-ban? Összegyűjtöttük az oldalon megtalálható legjobb VPN-eket – az ingyenes Proton VPN-től a fizetős NordVPN-en át a saját üzemeltetésű WireGuardig –, és pontról pontra elmagyarázzuk, mire figyelj a választásnál.
