Az átköltöztető programok többnyire működnek. Az emberek mégis elveszítik a WhatsApp-beszélgetéseiket, kizárják magukat a bankjukból, és eltűnnek a fotóik – mert olyasmit is töröltek a régi telefonról, amit az átvitel soha nem másol át. Összeszedtük, mit kell elintézni, mielőtt hozzányúlnál a régi készülékhez, és mi működik a négy lehetséges útvonalon.
Kilenc szolgáltató, kilencféle árazás, és rengeteg elavult adat a magyar összehasonlító oldalakon. Végigmentünk a hazai kínálaton, minden árat a szolgáltató saját magyar oldalán ellenőriztünk, és megnéztük, ki mit néz valójában. Az eredmény: egyetlen szolgáltató sem éri meg mindenkinek, de van négy tipikus helyzet, amelyre elég egyértelmű a válasz.
Van négy szó, amit a magyar internet másfél éve kever össze: Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, DÁP és KAÜ. Az egyik megszűnt, a másik kettő párhuzamosan él, a negyedik pedig nem is bejelentkezési mód, hanem az a kapu, amit a másik kettővel nyitsz ki.
Ebből a zavarból elég sok félreértés lett. Sokan azt hiszik, hogy kötelező DÁP-ot regisztrálniuk – nem az. Mások arról olvastak, hogy aki DÁP-ot csinált, az idén januártól nem használhatja tovább az Ügyfélkapu+-t – ez sem igaz, a határidőt kitolták. És rengetegen töltik le a NAV appját azért, hogy adóbevallást készítsenek benne, amit viszont nem lehet.
Ez az útmutató végigveszi, melyik állami alkalmazás mire való, mihez kell belőlük DÁP és mihez nem, hogyan regisztrálj akkor is, ha nincs NFC-s telefonod – és mit tegyél, ha a bejelentkezés nem működik, ami sajnos a leggyakoribb panasz mindegyik appnál.
Van egy fájlmegosztó hálózat, amely 2001 óta megszakítás nélkül működik, soha nem szerzett nagy nyilvánosságot, és mégis mindenki ismeri, aki komolyabban foglalkozik zenével. A neve Soulseek, és 2026-ban is él: a hivatalos programjának legutóbbi kiadása idén áprilisban jelent meg.
A Soulseek soha nem próbált mindenkinek megfelelni. Nem lett belőle általános célú fájlcserélő, nem épült köré üzleti modell, és nem is nagyon változott az elmúlt húsz évben. Egyetlen dologban viszont máig verhetetlen: zenében – ritka kiadásokban, koncertfelvételekben, olyan lemezekben, amelyek egyetlen streamingszolgáltatóra sem kerültek fel.
Megnéztük, hogyan működik ma, miért maradt fenn, melyik programmal érdemes felkapcsolódni – és mi az a történet, amitől idén februárban végre bekerült a hírekbe.
Ha valaki 2015-ben azt mondja, hogy a Direct Connect – az a fájlmegosztó hálózat, amit sokan a kollégiumi évekhez és a kétezres évek elejéhez kötnek – 2026-ban új életre kel, azt valószínűleg kinevetik. Márpedig pontosan ez történt.
Idén nyáron a DC közösségének saját blogján megjelent egy bejegyzés „2026: az év, amikor a DC visszatért?” címmel, augusztus 20-án pedig kijött a DC++ egy olyan kiadása, amely szinte kizárólag biztonsági javításokból áll. Két nappal korábban elindult egy új, kísérleti kliens. A hálózaton pedig ott van, ami mindvégig ott volt: nagyjából 250 hub, több tízezer felhasználó és csaknem 50 petabájtnyi megosztott adat.
Megnéztük, mi történik most a Direct Connect körül, mekkora a hálózat valójában, van-e még magyar hub, és melyik klienst érdemes választani.
A Mozilla fejlesztői átnézték, mit írnak be az emberek a Firefox címsorába – és feltűnt nekik valami. A felhasználók tömegével kerestek rá arra, hogyan lehet kikapcsolni a mesterséges intelligenciát. Nem találták a beállítást. A válasz a tegnap megjelent Firefox 154 lett: mostantól elég beírni a címsorba, hogy Manage AI, és megnyílik a megfelelő oldal. Ez a pillanat elég jól összefoglalja, hol tart most a böngészők és az MI viszonya. Ebben a cikkben végigvesszük, hol van a kapcsoló a nagy böngészőkben, hol nincs egyáltalán, és melyik gyártó mondott nyíltan nemet az egészre.
Az egyik legrégebb óta várt Signal-funkció érkezett meg: mostantól több telefont és tabletet is összekapcsolhatsz egyetlen Signal-fiókkal. Az új kiadásokban már nemcsak asztali gép és iPad, hanem egy másik iPhone, egy másik Android telefon, sőt Android tablet is lehet társeszköz – a teljes csevegelőzményed átvitelével, végpontok között titkosítva. Megnéztük, pontosan mi változott, kinek jön jól, és hogyan állíthatod be néhány perc alatt.
Elon Musk régóta ígért „mindent tudó alkalmazása” nagy lépést tett: 2026. július 27-én az X (a korábbi Twitter) az Egyesült Államokban elindította az X Money nevű pénzügyi szolgáltatását. A csomag Visa betéti kártyát, azonnali pénzküldést, Apple Wallet-támogatást és akár 6%-os éves hozamot kínál – egyelőre meghívás után, a fizetős előfizetőknek. Összeszedtük, pontosan mit tud az X Money, kinek elérhető, mi van a háttérben, és mikor számíthatunk rá Európában.
A felhőtárhely mára a mindennapi digitális élet gerince: ide kerülnek a fotóink, a dokumentumaink és a biztonsági mentéseink, és innen érjük el őket bármelyik eszközről. A jó hír, hogy a legtöbb feladathoz egy fillért sem kell fizetni – a nagy szolgáltatók ingyenes csomagjai 2 GB-tól egészen 20 GB-ig terjednek. Ebben az útmutatóban végigvesszük 2026 legjobb ingyenes felhőtárhelyeit: mennyi helyet adnak, miben különböznek, melyik titkosít igazán, és hogyan válaszd ki a hozzád illőt – legyen szó Windows, macOS, Linux vagy mobil használatról.
A kereskedelmi VPN-ek mellett van egy egészen más út: felállíthatod a saját VPN-edet. Ezzel nem egy szolgáltató szerverén bújsz el, hanem a saját otthoni hálózatodat, NAS-odat és gépeidet éred el biztonságosan, bárhonnan. Megmutatjuk a három fő megközelítést – a kézi WireGuardtól a kattintásnyi telepítőkön át a Tailscale-féle mesh hálózatig –, és azt is, hogyan kerüld meg a legnagyobb buktatót, a CGNAT-ot.
