Megosztasz egy iCloud-linket, és megszűnik a végpontok közötti titkosítás – mit jelent az Apple új szabálya?

Mit tett közzé az Apple – és mikortól él

A dokumentum a támogatási oldalon jelent meg „Learn more about sharing content that can be accessed by Anyone with the Link” címmel, és a közzététel dátuma 2026. november 3. A cikk nagyon rövid: két alcím, öt bekezdés, egyetlen felsorolás sincs benne. Érdemes tudni, hogy az Apple támogatási lapjain csak közzétételi dátum szerepel, módosítási nem – arról tehát, hogy a szöveget utólag pontosították-e, kívülről nem lehet megállapítani.

A lényeg az első mondatában van: „When you share an item that can be accessed by Anyone with the Link in version 27.3 or later of iOS, iPadOS, macOS, and visionOS, that content is made accessible to Apple to check for harmful content.” Magyarul: ha a 27.3-as vagy újabb iOS-en, iPadOS-en, macOS-en és visionOS-en úgy osztasz meg egy tételt, hogy azt a hivatkozás birtokában bárki elérje, akkor az a tartalom hozzáférhetővé válik az Apple számára, hogy a cég ellenőrizze, nincs-e benne káros tartalom.

Érdemes megnézni, mi nincs ebben a felsorolásban. Az Apple négy rendszert említ – iOS, iPadOS, macOS és visionOS –, a watchOS és a tvOS nem szerepel benne. Hogy ennek mi az oka, azt az Apple nem fejti ki – a pontosság kedvéért viszont érdemes rögzíteni, hogy a lapon ez a négy rendszer szerepel.

Mikor jön a 27.3? Erre az Apple nem ad választ: sem a súgócikkben, sem a fejlesztői oldalain nem közöl várható megjelenési dátumot. Amit tudni lehet, az a következő: a fejlesztői kiadásokat listázó Apple-oldalon ugyanazon a napon, 2026. november 3-án jelentek meg az első 27.3-as betaverziók – iOS, iPadOS, macOS, tvOS, visionOS és watchOS betája is. Vagyis az Apple pontosan akkor dokumentálta ezt a szabályt, amikor a 27.3 betatesztje elindult. Aki tehát szeretné tudni, mikor érkezik a nyilvános kiadás, annak csak annyi a biztos, hogy a beta már elindult.

Egy másik mondat, amelyet érdemes szó szerint idézni, mert sokat nem mond, mégis sokat jelent: „Not all features are available in all countries or regions.” Vagyis nem minden funkció elérhető minden országban vagy régióban. Ez az Apple-dokumentumok szokásos záró formulája, és ebben a cikkben az egyetlen utalás a földrajzi hatályra. Azt tehát az Apple nem írja le, hogy az ellenőrzés mely országokban indul el, és Magyarország nincs sem megnevezve, sem kizárva.

Van a dolognak egy magyar vonatkozása is, ami nem mellékes. A cikk magyar nyelvű URL-en is elérhető – a hu-hu változat létezik, és a lap alján ott áll, hogy „Közzététel dátuma: 2026. november 03.” –, a címe és a szövege viszont végig angol. Az Apple tehát nem fordította le ezt a magyarázatot, miközben a hozzá tartozó kapcsoló a magyar felületen magyarul szerepel. Aki magyar nyelvű iPhone-on találkozik a A link birtokában bárki beállítással, az a mögötte lévő magyarázatot nem fogja magyarul elolvasni.

Mi az az „Anyone with the Link” megosztás, és mit tesz a titkosítással

Ahhoz, hogy érthető legyen, miről van szó, tudni kell, hogy az iCloudban kétféleképpen lehet továbbadni egy fotót vagy fájlt. Az Apple súgója így írja le: „When you share content that’s stored in iCloud, such as a photo in iCloud Photos or a file in iCloud Drive, you can choose to Share a Link or Send a Copy of the item.” Vagyis vagy hivatkozást osztasz meg, vagy egy másolatot küldesz el. A magyar felületen ez a két lehetőség Macen Link megosztása és Másolat küldése néven szerepel.

Ha a hivatkozásos megoldást választod, ott jön a második döntés, és ez a cikk kulcsa. Az Apple szövege szerint „you can either share the item with »People you choose« – only people you invite or approve – or with »Anyone with the link,« which makes it accessible to anyone who has the link, including Apple.” A magyar Mac-felületen ez a két opció A kiválasztott személyek, illetve A link birtokában bárki. Az iCloud.com-on ugyanez Kiválasztott személyek és Link birtokában bárki, iPhone-on és iPaden pedig az Apple magyar súgója a Csak a meghívottak és A link birtokában bárki párt dokumentálja. Az elnevezés tehát platformonként kicsit más, a logika viszont mindenhol ugyanaz.

A 27.3-tól a második opcióra, vagyis a nyilvános linkre vonatkozik az ellenőrzés: „Starting in version 27.3 or later of iOS, iPadOS, macOS, and visionOS, items shared using Anyone with the Link will be checked by Apple for harmful content.”

És itt van a súgócikk legtöbbet idézett mondata: „When you share an item that can be accessed by Anyone with the Link, to facilitate that sharing, the item is no longer end-to-end encrypted, even if the owner or participants have turned on Advanced Data Protection.” Magyarul: a nyilvános hivatkozással megosztott tétel – épp a megosztás működése miatt – már nem végpontok közötti titkosítású, akkor sem, ha a tulajdonos vagy a résztvevők bekapcsolták a Fejlett adatvédelmet. Az Apple magyar felületén ez a funkció a Fejlett adatvédelem nevet viseli, a titkosítási módot pedig „végpontok közötti titkosításnak” hívja.

Most jön az a rész, amiről a legtöbb beszámoló megfeledkezik: ez a titkosítási része nem újdonság. Az Apple másik, korábbi és magyarul is elérhető dokumentuma, „Az iCloud adatbiztonsági funkcióinak áttekintése”, amelynek magyar változatán 2026. január 8-i közzétételi dátum áll, ugyanezt már leírta. Az angol változat így fogalmaz: „iWork collaboration, the Shared Albums feature in Photos, and sharing content with »anyone with the link,« do not support Advanced Data Protection.” Majd rögtön utána: „This means shared content is not end-to-end encrypted, even when Advanced Data Protection is enabled.” Vagyis a nyilvános linkes megosztás a Fejlett adatvédelemmel eddig sem volt összeegyeztethető.

Ugyanez a lap azt is megmagyarázza, miért: „When you use these features, the encryption keys for the shared content are securely uploaded to Apple data centers so that iCloud can facilitate real-time collaboration or web sharing.” Vagyis a megosztott tartalom titkosítási kulcsai felkerülnek az Apple adatközpontjaiba, mert különben a böngészőben megnyitott hivatkozás nem tudná megjeleníteni a tartalmat. Ez nem valamiféle kiskapu, hanem annak a következménye, ahogyan az Apple a nyilvános linket megoldotta: a tartalmat böngészőből is meg kell tudni nyitni, ehhez pedig az Apple szervereinek kulcsra van szükségük. Van olyan szolgáltatás, amely ezt másképp építi fel – például úgy, hogy a kulcs a hivatkozás olyan részében utazik, amely a szerverhez el sem jut –, az iCloud viszont nem így működik.

Érdemes tudni a dolog kedvezőbb felét is. Ugyanaz az Apple-dokumentum leszögezi, hogy a megosztás nem feltétlenül jár a titkosítás elvesztésével: „Advanced Data Protection is designed to maintain end-to-end encryption for shared content as long as all participants have Advanced Data Protection enabled.” Vagyis ha minden résztvevőnél be van kapcsolva a Fejlett adatvédelem, akkor a megosztott tartalom titkosítása megmarad – ez a lap szerint a megosztási funkciók többségére igaz, köztük a Megosztott iCloud-fotókönyvtárra, az iCloud Drive megosztott mappáira, a megosztott jegyzetekre és a Freeform együttműködési funkciójára. A kivétel pedig pontosan az a három eset, amit fentebb idéztünk: az iWork-együttműködés, a Megosztott albumok és a nyilvános hivatkozás.

Összefoglalva tehát: az új elem nem a titkosítás megszűnése, hanem az, hogy az Apple ettől kezdve át is vizsgálja ezeket a tartalmakat. A magyar nyelvű súgó szerint a Fejlett adatvédelem „25 adatkategória esetében kínál végpontok közötti titkosítást” – alapértelmezett védelemnél ugyanez a lap 15 adatkategóriát említ –, és az így védett adatokról azt írja, hogy „a végpontok közötti titkosítás által védett adatokhoz senki más nem fér hozzá, még az Apple sem”. A nyilvános link éppen ebből a körből lép ki.

Mit vizsgál az Apple, és mit nem közöl róla

A súgócikk háromszor használja a „harmful content”, vagyis a káros tartalom kifejezést – és egyszer sem határozza meg, mit ért alatta. Nincs a lapon utalás gyermekbántalmazási anyagra, nincs szó képlenyomatokról vagy adatbázisokról, nincs említés arról, hogy ember is megnézi-e a találatokat, és nincs leírva, hány találat kell bármihez. Egy cég, amely évek óta a titkosításra építi a marketingjét, egy rövid súgólapon vezeti be a tartalomellenőrzést, és a legfontosabb fogalmat definiálatlanul hagyja.

Amit viszont nagyon pontosan leír, az a következménye. A második alcím a „What happens if content is flagged”, és az alatta lévő bekezdés így szól: „If you try to upload harmful content, Apple reserves the right to move, refuse, modify, remove, or delete the content at any time. Apple may also take action against your Apple Account, including blocking or disabling your Apple Account, blocking the ability to create a new Apple Account with the associated email address or phone number, or if necessary, involving law enforcement.”

Ez magyarul azt jelenti, hogy ha valaki káros tartalmat próbál feltölteni, az Apple fenntartja a jogot, hogy a tartalmat bármikor átmozgassa, elutasítsa, módosítsa, eltávolítsa vagy törölje. És fenntartja a jogot arra is, hogy magával a fiókkal szemben lépjen fel: letilthatja vagy felfüggesztheti az Apple-fiókot, megtilthatja, hogy az adott e-mail-címmel vagy telefonszámmal új fiókot hozzanak létre, és ha szükséges, bevonhatja a hatóságokat.

Egy szóhasználatra érdemes külön figyelni. Az Apple nem azt írja, hogy „ha megosztasz”, hanem azt, hogy „If you try to upload harmful content”, vagyis ha megpróbálsz káros tartalmat feltölteni. A következményeket felsoroló bekezdés tehát a feltöltésről beszél, miközben a cikk többi része a nyilvános hivatkozással történő megosztásról. Hogy ez pongyola szövegezés vagy szándékos megfogalmazás, azt kívülről nem lehet eldönteni – de a fiók letiltása komoly dolog, úgyhogy a bizonytalanságot jelezni kell.

Ami a dokumentumból kimaradt, és amiért érdemes lesz követni a történetet:

Nincs leírva, mit tekint az Apple káros tartalomnak. Nincs leírva, hogyan történik az ellenőrzés – automatikus elemzés, képlenyomat-összevetés, emberi átnézés vagy ezek kombinációja. Nincs leírva, hogy a felhasználó kap-e értesítést, ha valamelyik tartalmát megjelölték, és nincs leírva, hogy van-e jogorvoslati vagy panaszút, ha a rendszer tévedett. Nincs leírva, mely országokban indul el az ellenőrzés – csak az általános „nem minden funkció elérhető minden országban” formula szerepel a lapon. És nincs leírva, hogy mi történik azokkal a nyilvános hivatkozásokkal, amelyek már most léteznek: a cikk egyetlen szót sem szól arról, hogy a 27.3 előtt készített linkekre kiterjed-e az ellenőrzés.

Ez az utolsó pont a leggyakorlatibb kérdés, és egyúttal a legkellemetlenebb: aki évek óta szórja a nyilvános iCloud-linkeket a családi csoportban, az ma nem tudja megállapítani, hogy ezek az ellenőrzés hatálya alá esnek-e. Mivel az Apple sem igennel, sem nemmel nem válaszol, a logikus lépés nem a találgatás, hanem az, hogy az ember átnézi és rendbe teszi a saját megosztásait. Erről szól a következő két gyakorlati szakasz.

Miért nem ugyanaz, mint a 2021-ben visszavont CSAM-terv

Ha valaki követte a témát öt évvel ezelőtt, annak ismerősen cseng az „Apple átvizsgálja a tartalmaidat” felvezetés. 2021 augusztusában az Apple bemutatott egy rendszert, amely a gyermekbántalmazási anyagok – angol rövidítéssel CSAM – felismerésére készült, és a készüléken, a feltöltés előtt vetette volna össze a fotókat ismert anyagok képlenyomataival. A terv akkora szakmai és jogi vihart kavart, hogy az Apple először elhalasztotta, majd elhagyta.

A hasonlóság ezzel ki is merül, a különbség viszont pontosan megfogalmazható – és ehhez érdemes megnézni, mit írt akkor az Apple maga. A cég 2021-es, gyermekvédelmi kérdés-válasz dokumentumában ez áll: „By design, this feature only applies to photos that the user chooses to upload to iCloud Photos, and even then Apple only learns about accounts that are storing collections of known CSAM images, and only the images that match to known CSAM.” Ugyanitt: „Furthermore, Apple conducts human review before making a report to NCMEC.” És a határozott ígéret: „Let us be clear, this technology is limited to detecting CSAM stored in iCloud and we will not accede to any government’s request to expand it.”

Ezeket a lapokat ma már nem lehet az Apple oldalán elolvasni: a cég gyermekvédelmi aloldala időközben teljesen más tartalmat kapott, a 2021-es PDF-ek pedig átirányítanak az aktuális oldalra. A fenti mondatok az archivált változatból származnak – de az Apple saját dokumentumából, nem újságírói összefoglalóból.

A visszavonás 2022 decemberében történt, és itt fontos pontosan fogalmazni: az Apple ezt nem a saját oldalán tette közzé. A bejelentés a WIRED magazinnak adott nyilatkozat formájában született meg, és onnan terjedt el. Ennek megfelelően a szövegét nem az Apple lapjáról, hanem a sajtó közléséből ismerjük; a nyilatkozat a lényeget illetően így szól: az Apple a Communication Safety funkcióba fektet tovább, és úgy döntött, hogy a korábban javasolt CSAM-felismerő eszközt nem viszi tovább az iCloud-fotóknál, mert – ahogy fogalmaztak – a gyerekeket meg lehet védeni anélkül is, hogy a cégek átfésülnék a személyes adatokat.

Egy 2023-as, szintén a sajtóban nyilvánosságra került levélben az Apple adatvédelmi és gyermekvédelmi igazgatója részletesebben is megindokolta a döntést: a levél szerint minden felhasználó magánjellegű iCloud-adatainak átvizsgálása új támadási felületeket hozna létre, és magában hordozná a nem kívánt következmények csúszós lejtőjét – ha ugyanis egy tartalomtípusra működik a keresés, az ajtót nyit a tömeges megfigyelés felé. Ez a levél is sajtóközlés, nem Apple-oldal, úgyhogy érdemes így kezelni.

Ehhez képest a mostani szabály szűkebb, és ez a tisztességes olvasat. A 2021-es terv a magánkönyvtárra vonatkozott volna: arra, amit a felhasználó csak magának tölt fel. A 2026-os szabály viszont kizárólag azokra a tételekre vonatkozik, amelyeket a felhasználó szándékosan közzétett egy olyan hivatkozással, amit bárki megnyithat – és amelyeket az Apple a saját dokumentációjában eddig is a nem végpontok közötti titkosítású kategóriába sorolt. Aki nem ad ki nyilvános linket, azt a súgócikk megosztásról szóló része szerint nem érinti az ellenőrzés. Hogy a következményeket felsoroló, feltöltésről beszélő bekezdés ennél tágabb-e, arra – ahogy fentebb írtuk – az Apple szövege nem ad választ.

Ettől még van két dolog, ami miatt a párhuzam nem nevetséges. Az egyik, hogy az Apple a 2021-es tervnél részletes technikai dokumentációt adott ki – most viszont egyetlen rövid lapot, definíció és eljárásleírás nélkül. A másik, hogy mivel az ellenőrzés módját nem közli, kívülről azt sem lehet megállapítani, hogy ez a mostani megoldás technológiailag mennyire hasonlít a visszavont rendszerre. Nem azt állítjuk tehát, hogy a 2021-es terv visszatért – azt állítjuk, hogy ezt az Apple mostani közlése alapján nem lehet eldönteni.

Nézd át a meglévő nyilvános linkjeidet – iPhone, Mac, iCloud.com

Itt jön a rossz hír, és nem az Apple új szabálya a rossz hír. Ha most meg akarod nézni, mit osztottál meg eddig nyilvános hivatkozással, akkor erre csak az egyik platformon van rendes felület. Átnéztük az Apple magyar nyelvű súgóját mindhárom esetre, és az eredmény a következő: központi listát az Apple csak a Mac súgójában dokumentál. Az iPhone, az iPad és az iCloud.com leírásaiban nem találtunk olyan nézetet, amely összeszedné, mi van éppen megosztva.

Macen: itt van egy valódi lista

A Finder oldalsávjában van egy Megosztva nevű elem – az Apple magyar súgója pontosan ezt írja: „kattintson a Megosztva elemre az oldalsávon”. Ez összegyűjti a megosztott tételeket, és ez az egyetlen hely, ahol az Apple dokumentációja szerint egyben látszik a kép.

A tételeket a Csoportosítás menüben a Megosztotta szempont szerint is rendezheted. Egy konkrét tétel beállításait így tudod módosítani: Control-kattintás a fájlon vagy mappán, majd a menüből Megosztott fájl kezelése, illetve mappa esetén Megosztott mappa kezelése. A megnyíló ablakban az Engedélyek résznél két lenyíló menü van. A bal oldali dönti el, ki érheti el: Csak az Ön által meghívott személyek vagy A link birtokában bárki. Ha itt nyilvános linket találsz, és nem akarod, akkor egyszerűen átállítod az első lehetőségre. A jobb oldali menü a jogosultságot szabja meg: Szerkeszthetik vagy Csak megtekinthetik. Ha egyetlen embert akarsz kizárni, a nevére mutatva a Továbbiak, majd a Hozzáférés eltávolítása gombot keresd. Ha az egész megosztást le akarod zárni, a Megosztás leállítása a megfelelő gomb, a végén pedig a Kész.

iPhone-on és iPaden: nincs dokumentált áttekintő

Itt az Apple magyar súgója nem dokumentál központi áttekintőt a Fájlok apphoz: a leírások az egyes tételek kezeléséről szólnak, nem egy megosztási listáról. Érdemes azért megnézni, van-e a te iOS-verziódban a Fájlok app alsó sávjában Megosztott nevű hely – ha igen, ott érdemes kezdeni, mert a megosztott tételek ott gyűlnek össze. Ha nincs, marad a tételenkénti végigmenés: nyomd meg hosszan a fájlt vagy mappát, válaszd a megosztást, majd a Személyek megjelenítése opciót, és ott a Megosztási beállítások között tudsz váltani a Csak a meghívottak és A link birtokában bárki lehetőség között. A megosztás teljes lezárása itt is a Megosztás leállítása. Az Apple magyar szövege azt is leírja, hogy ilyenkor a fájl bezárul, törlődik az adott személy iCloud Drive-járól, és a hivatkozás nem fog többé működni.

Egy fenntartás a pontosság kedvéért: ezek az iPhone-os és iPades elnevezések az Apple magyar súgójának abból a verzióhoz kötött kiadásából származnak, amely még a 13-as iOS-hez készült – a frissebb kiadások szövegét az oldal úgy jeleníti meg, hogy kívülről nem olvasható ki. A feliratok amúgy is felületenként mások: Macen a meghívásos ablakban „A kiválasztott személyek”, a kezelőablakban „Csak az Ön által meghívott személyek” szerepel, a telefonos leírásban pedig „Csak a meghívottak”. A legfrissebb iOS-en tehát a szóhasználat ennél is kicsit más lehet, a menü helye és a logika viszont ugyanaz.

Az iCloud.com-on: szintén tételenként

A böngészős felületen sincs összesítő nézet. Egy adott fájlnál a Továbbiak, majd a Megosztás menüponttal, illetve a Megosztott fájl kezelése ablakban a Megosztási beállítások alatt tudsz váltani a Kiválasztott személyek és a Link birtokában bárki között. A Megosztás leállítása itt is mindenkitől elveszi a hozzáférést, a Hozzáférés eltávolítása pedig egyetlen személytől.

Egy apróság, ami sok fejtörést megelőz: a mappa megosztása és az egyes fájlok megosztása két külön dolog. Ha kiveszel egy fájlt egy megosztott mappából, az a fájl kikerül a mappa megosztása alól, de a mappa továbbra is meg van osztva – és fordítva is igaz, hogy a mappa lezárása nem szünteti meg azt a linket, amit korábban külön egy fájlra adtál ki. A kettőt külön kell átnézni.

És a fotók? Itt két teljesen különböző dolog van

A Fotóknál az Apple maga is leszögezi, hogy a kettő nem ugyanaz. A magyar súgó szó szerint ezt írja: „Az iCloud-hivatkozások nem azonosak a Megosztott albumokkal.”

Az iCloud-hivatkozás az, amikor egyes fotókat vagy videókat adsz tovább egy linkkel. Erről két dolgot közöl az Apple: „A hivatkozás birtokában bárki megnyithatja a fotókat”, és „Az iCloud-hivatkozások 30 napig érvényesek.” Ez utóbbi jó hír a régi linkek szempontjából: a 30 napnál öregebb fotólinkek maguktól lejárnak. Azt viszont az Apple magyar oldalain nem találtuk dokumentálva, hogyan lehet egy ilyen hivatkozást a 30 nap letelte előtt visszavonni.

A Megosztott albumok ettől független funkció, és ott van egy Nyilvános webhely nevű kapcsoló – ez az, ami az albumot bárki számára megnyithatóvá teszi egy böngészőben. Az Apple magyar súgója a bekapcsolását írja le („Kapcsolja be a Nyilvános webhely lehetőséget”), a kikapcsolás lépéseit viszont nem dokumentálja, úgyhogy ezt nem állítjuk Apple által leírt eljárásnak – a kapcsoló ugyanott van, ahol bekapcsoltad. Az iCloud.com-on van emellett egy Nem használt megosztási linkek eltávolítása nevű funkció is – ez viszont nem a Nyilvános webhelyet kapcsolja ki, hanem a fel nem használt meghívólinkeket érvényteleníti, hogy a meghívott utólag ne tudjon csatlakozni az albumhoz.

Ha ezen most végigmész, érdemes egyszerre azt is megnézni, mely iPhone-beállítások védenek a csalások ellen – erről külön írtunk: Van egy új iPhone-beállítás a csalók ellen – de neked kell bekapcsolnod.

Így ossz meg fotót vagy fájlt nyilvános link nélkül

A jó hír, hogy az egész ügy megkerülhető, és nem kell hozzá lemondani az iCloudról. A nyilvános hivatkozás ugyanis nem az egyetlen mód a megosztásra, csak a legkényelmesebb – és pont ezért használják sokan olyankor is, amikor nem kellene.

Az első és legegyszerűbb lépés, hogy nem a nyilvános linket választod – vagyis nem azt az opciót, amelynek a neve A link birtokában bárki –, hanem a másikat: Macen A kiválasztott személyek, iPhone-on Csak a meghívottak, az iCloud.com-on Kiválasztott személyek. Ilyenkor a tétel csak azoknak nyílik meg, akiket meghívtál vagy jóváhagytál, és a 27.3-tól élő ellenőrzés sem ezekre vonatkozik: az Apple súgója kifejezetten a nyilvános linkes esetről beszél.

Ennek van egy másik, kevésbé ismert előnye is. Ahogy a cikk korábbi szakaszában idéztük, az Apple saját dokumentuma szerint a megosztott tartalom végpontok közötti titkosítása megmarad, ha minden résztvevőnél be van kapcsolva a Fejlett adatvédelem. Vagyis a meghívásos megosztás nem csak az ellenőrzés elől marad ki: a megfelelő beállítással a titkosított körön belül is marad. A kivételek továbbra is ugyanazok, amiket az Apple felsorol: az iWork-együttműködés, a Megosztott albumok és a nyilvános hivatkozás.

A második lehetőség, hogy nem is megosztasz, hanem küldesz: ez a Másolat küldése. Ilyenkor nem jön létre iCloud-hivatkozás, tehát nincs olyan link, amit később átnézni vagy visszavonni kellene. Cserébe a másolat azon a csatornán utazik, amit választasz – üzenetben, levélben, bármiben –, úgyhogy ebben az esetben nem az iCloud beállítása, hanem a választott alkalmazás biztonsága dönt. Fényképet a családnak egy végpontok közötti titkosítású üzenetküldőn elküldeni teljesen rendben van; egy szkennelt szerződést sima e-mailben átdobni már kevésbé.

Harmadik tipp, ami fél másodperc: állítsd a jogosultságot csak megtekintésre. A Mac megosztási ablakában ez Megtekinthetik vagy letölthetik, a kezelőablakban Csak megtekinthetik, az iCloud.com-on Csak megtekintés és letöltés, telefonon Csak megtekintés – az Apple több felületen másképp nevezi ugyanezt. Ez nem a mostani ellenőrzés ellen véd, viszont megakadályozza, hogy valaki beleírjon vagy kitöröljön valamit a megosztott mappádból.

Fotóknál a legjobb irány a Megosztott iCloud-fotókönyvtár: ezt az Apple azok közé a funkciók közé sorolja, amelyeknél a végpontok közötti titkosítás megmarad, ha minden résztvevőnél be van kapcsolva a Fejlett adatvédelem. A meghívásos Megosztott album ennél gyengébb megoldás, mert éppen ez az egyik kivétel az Apple felsorolásában – ha viszont a Nyilvános webhely kapcsoló ki van kapcsolva, akkor legalább nem keletkezik böngészőből megnyitható, bárkinek továbbküldhető cím.

Ha pedig még nem használod a Fejlett adatvédelmet, érdemes megnézni. iPhone-on és iPaden a Beállítások → a saját neved → iCloud → Fejlett adatvédelem → Fejlett adatvédelem bekapcsolása úton érhető el, Macen pedig az Apple menü → Rendszerbeállítások → a saját neved → iCloud → Fejlett adatvédelem → Bekapcsolás sorrendben. Az Apple magyar adatbiztonsági áttekintője szerint a Fejlett adatvédelemmel 25 adatkategóriára terjed ki a végpontok közötti titkosítás – alapértelmezésben 15-re –, és az így védett adatokról azt írja, hogy azokhoz „senki más nem fér hozzá, még az Apple sem”.

Két dolgot viszont tudni kell előre, és mindkettőt az Apple maga írja le. Az egyik a feltétel: „Mielőtt bekapcsolja a Fejlett adatvédelem funkciót az iCloudban, a rendszer felszólítja, hogy állítson be legalább egy alternatív helyreállítási módszert: helyreállítási kontaktot vagy helyreállítási kulcsot.” Ez nem formalitás. Ugyanez a lap azt is leszögezi, hogy „az Apple nem kapja meg a titkosítási kulcsot”, az adatbiztonsági áttekintő pedig még világosabban fogalmaz: „Az Apple-nek nincsenek a birtokában a titkosítási kulcsok”, és ha elveszíted a hozzáférést, „nem tudunk segíteni a helyreállításban”. Magyarul: ha a helyreállítási kulcsot és a helyreállítási kontaktot is elveszíted, az adataid véglegesen elérhetetlenné válnak, és ezen az Apple sem tud segíteni. A másik tudnivaló, szintén szó szerint: „A Felügyelt Apple-fiókok és a gyermekek számára létrehozott fiókok esetében a Fejlett adatvédelem nem használható.” Céges vagy gyerekfióknál tehát ez az út nem járható.

És a legfontosabb gyakorlati szabály, amire ez az egész kifut: ha nyilvános linket adsz ki – mert például a másik fél nem Apple-felhasználó, és ez a legegyszerűbb –, akkor tudd, hogy az a tartalom kilép a titkosított körből. Oda tehát ne kerüljön szkennelt személyi igazolvány, útlevélmásolat, orvosi papír, bérjegyzék vagy aláírt szerződés. Arról, hogy miért pont az ilyen iratok a legérzékenyebbek, külön cikkünk van: Kiszivárgott az útleveled másolata? A jelszót le tudod cserélni, az útlevelet nem.

Ha ez zavar: mire cserélhető a nyilvános iCloud-link

Van, akinek ez a változás nem gond, mert nyilvános linket legfeljebb nyaralási képekhez használ. És van, akinek elvi kérdés, hogy a szolgáltató ne lássa bele abba, amit megoszt. Utóbbi esetben több járható út is van – és mindegyiknek más az ára.

A legegyszerűbb megoldás nem a megosztás módját cseréli le, hanem magát a fájlt titkosítja a feltöltés előtt. Ha a felhős mappán belül a Cryptomator titkosított tárolóját használod, akkor a szolgáltató – legyen az iCloud, OneDrive vagy bármi más – sem a fájlok tartalmát, sem a nevüket nem látja, és egy esetleges nyilvános link is csak a titkosított csomagot adja tovább. Teljes láthatatlanságra azért ne számíts: a mappaszerkezet, a fájlok száma és körülbelüli mérete ettől még látszik. Nagyobb, egyszeri átadásra ugyanilyen jó a VeraCrypt konténere, kisebb csomagnál pedig gyakran elég egy jelszavas, AES-titkosítású archívum a 7-Zippel – ehhez viszont 7z formátumot válassz, és kapcsold be a fájlnevek titkosítását is, mert a jelszavas zip a fájlneveket olvashatóan hagyja. Ennél a megoldásnál egy dolgot kell észben tartani: a jelszót soha ne ugyanazon a csatornán küldd el, amelyen a fájlt – és ne is magában a levélben.

A második út, hogy titkosításra épülő tárhelyet választasz a megosztáshoz. Ilyen például a Proton Drive és a MEGA; a pCloudnál a végpontok közötti titkosítás külön, fizetős kiegészítő, vagyis alapértelmezésben nem kapod meg. Hogy melyik mit ad, mennyi az ingyenes hely, és hol van a határ a marketing és a tényleges titkosítás között, azt külön összehasonlításban írtuk meg: Legjobb ingyenes felhőtárhelyek 2026 – Google Drive, OneDrive, MEGA, pCloud és a titkosított alternatívák.

A harmadik út a legradikálisabb: kihagyod a felhőt. A Syncthing a készülékek között szinkronizál, megosztási link nélkül – a másik gép megtalálásához alapértelmezésben a projekt felderítőszervereit használja, és ha a közvetlen kapcsolat nem jön létre, titkosított formában átjátszó szervereken keresztül megy az adat. iOS-re nincs hivatalos kliense, úgyhogy ez inkább gép-gép megoldás; egyetlen embernek szánt fájlhoz pedig teljesen jó megoldás a Signal, amely alapértelmezésben végpontok közötti titkosítással dolgozik. Egyik sem pótolja a felhőt, de arra a néhány esetre, amikor tényleg nem mindegy, pont elég.

Amit viszont nem érdemes: olyan „titkosított linkmegosztó” szolgáltatást keresni, amelyről nem tudsz semmit. Az érzékeny fájl feltöltése egy ismeretlen oldalra pontosan az ellenkezője annak, amit el akartál kerülni. És egy apróság, ami sokkal többet ér, mint amilyen egyszerűen hangzik: ha jelszóval védett csomagot küldesz, a jelszó egy rendes jelszókezelőbe kerüljön, ne egy jegyzetbe. Erre jó a Bitwarden vagy a KeePassXC.

Végül érdemes a dolgot a helyén látni. Az Apple mostani lépése nem a magánkönyvtáradról szól, hanem arról a néhány tételről, amit nyilvánosan közzétettél. A gyakorlatban a legtöbb felhasználónál az a kérdés, hogy ezekből hány darab van, és mióta – és erre az Apple nem fog válaszolni, csak te tudsz utánanézni.

Gyakran ismételt kérdések

Mikortól él ez pontosan?

Az Apple súgója a 27.3-as vagy újabb iOS-t, iPadOS-t, macOS-t és visionOS-t jelöli meg. Megjelenési dátumot a cég nem közöl – sem a súgóoldalon, sem a fejlesztői oldalain. Annyi biztos, hogy az első 27.3-as betaverziók 2026. november 3-án jelentek meg, ugyanazon a napon, amikor ez a súgócikk. Az iOS 27 eddigi menetéről itt írtunk: iOS 27 hétfőn: minden iPhone megkapja – az újdonságok nagy részét mégsem.

Azt jelenti ez, hogy az Apple átvizsgálja az összes iCloud-fotómat?

Az Apple ebben a dokumentumban nem ezt írja. A szöveg kizárólag azokról a tételekről szól, amelyeket a felhasználó nyilvános hivatkozással oszt meg, vagyis úgy, hogy azt a link birtokában bárki megnyithatja. A magánkönyvtárról, a biztonsági mentésről vagy a meghívásos megosztásról ez a lap nem beszél.

Akkor hiába kapcsoltam be a Fejlett adatvédelmet?

Nem hiába, de a nyilvános linkre nem hat. Az Apple szó szerint azt írja, hogy a nyilvános hivatkozással megosztott tétel már nem végpontok közötti titkosítású, „even if the owner or participants have turned on Advanced Data Protection”. Fontos viszont, hogy ez nem most lett így: az Apple adatbiztonsági áttekintője már 2026 januárjában is a Fejlett adatvédelem kivételei között sorolta fel a „hivatkozás birtokában bárkivel” történő megosztást. Az újdonság az ellenőrzés, nem a titkosítás elvesztése.

Mi lesz azokkal a linkekkel, amiket korábban osztottam meg?

Erről az Apple semmit nem ír. A súgócikkben nincs egyetlen mondat sem a 27.3 előtt készített hivatkozásokról – sem az, hogy kiterjed rájuk az ellenőrzés, sem az, hogy nem. Ezért érdemes átnézni és rendbe tenni a meglévő megosztásokat; a Fotókból küldött egyedi hivatkozásoknál segít, hogy az Apple szerint „az iCloud-hivatkozások 30 napig érvényesek”, vagyis ezek a régi linkek már maguktól lejártak. Ez azonban csak rájuk igaz: a Megosztott albumok nyilvános webhelye és az iCloud Drive-ból kiadott fájl- vagy mappalink nem jár le magától.

Mit tekint az Apple „káros tartalomnak”?

Nem határozza meg. A kifejezés háromszor szerepel a lapon, definíció nélkül, és az Apple azt sem közli, hogyan történik az ellenőrzés, kap-e értesítést a felhasználó, és van-e jogorvoslati lehetőség, ha a rendszer téved. A következményeket viszont részletesen felsorolja: a tartalom törlésétől az Apple-fiók letiltásán át a hatóságok bevonásáig.

Ugyanaz ez, mint a 2021-es, visszavont CSAM-terv?

Nem ugyanaz. A 2021-es terv a feltöltés előtt, a készüléken vizsgálta volna a felhasználó saját fotóit, vagyis a magánkönyvtárat érintette. A mostani szabály csak azokra a tételekre vonatkozik, amelyeket a felhasználó szándékosan közzétett egy bárki által megnyitható hivatkozással – és amelyeket az Apple eddig sem sorolt a végpontok közötti titkosítású körbe. Azt viszont, hogy technikailag hogyan történik az ellenőrzés, az Apple nem közli, úgyhogy a két rendszer működését kívülről nem lehet összevetni.

Egyetlen fotót akarok átadni valakinek. Mi a legegyszerűbb biztonságos megoldás?

Küldd el másolatként egy végpontok közötti titkosítású üzenetküldőn, vagy oszd meg meghívásos módon, a Csak a meghívottak, illetve A kiválasztott személyek beállítással. Így nem keletkezik olyan hivatkozás, amit bárki megnyithat, és később sem kell utána takarítanod.