2026

2026. szeptember 29-én megjelent a Windows 11 2026-os frissítése, hivatalos nevén a 26H2. Ha a korábbi évek nagy őszi kiadásaira gondolsz – félórás telepítés, várakozó képernyő, „ne kapcsold ki a gépet” felirat –, most felejtsd el. A 26H2 néhány száz kilobájt, egy újraindítás, és kész.

A gyorsaságnak viszont következménye is van: alig van benne olyasmi, amit ne kaptál volna meg már a havi frissítésekkel. A 26H2 nem új rendszer, hanem egy kapcsoló, amely néhány már ott lapuló dolgot élesít – és újraindítja a támogatási órát.

Végignézzük, mit kapsz tőle, kik maradnak ki belőle, mikor jár le a mostani verziód támogatása, és miért nem butaság várni.

Van egy fájlmegosztó hálózat, amely 2001 óta megszakítás nélkül működik, soha nem szerzett nagy nyilvánosságot, és mégis mindenki ismeri, aki komolyabban foglalkozik zenével. A neve Soulseek, és 2026-ban is él: a hivatalos programjának legutóbbi kiadása idén áprilisban jelent meg.

A Soulseek soha nem próbált mindenkinek megfelelni. Nem lett belőle általános célú fájlcserélő, nem épült köré üzleti modell, és nem is nagyon változott az elmúlt húsz évben. Egyetlen dologban viszont máig verhetetlen: zenében – ritka kiadásokban, koncertfelvételekben, olyan lemezekben, amelyek egyetlen streamingszolgáltatóra sem kerültek fel.

Megnéztük, hogyan működik ma, miért maradt fenn, melyik programmal érdemes felkapcsolódni – és mi az a történet, amitől idén februárban végre bekerült a hírekbe.

Ha valaki 2015-ben azt mondja, hogy a Direct Connect – az a fájlmegosztó hálózat, amit sokan a kollégiumi évekhez és a kétezres évek elejéhez kötnek – 2026-ban új életre kel, azt valószínűleg kinevetik. Márpedig pontosan ez történt.

Idén nyáron a DC közösségének saját blogján megjelent egy bejegyzés „2026: az év, amikor a DC visszatért?” címmel, augusztus 20-án pedig kijött a DC++ egy olyan kiadása, amely szinte kizárólag biztonsági javításokból áll. Két nappal korábban elindult egy új, kísérleti kliens. A hálózaton pedig ott van, ami mindvégig ott volt: nagyjából 250 hub, több tízezer felhasználó és csaknem 50 petabájtnyi megosztott adat.

Megnéztük, mi történik most a Direct Connect körül, mekkora a hálózat valójában, van-e még magyar hub, és melyik klienst érdemes választani.

A képlet egyszerű, és pont ezért ijesztő. Keresel egy böngészőbővítményt, amit tízezren használnak, jó értékelései vannak, és évek óta hibátlanul működik. Megveszed a fejlesztőjétől – az ár egy ekkora bővítménynél kétezer dollár alatt van. Aztán kiadsz hozzá egy frissítést.

A Chrome alapértelmezés szerint magától frissíti a bővítményeket. Nincs kérdés, nincs értesítés, és új engedélyt sem kell kérni, mert a régi bővítmény már úgyis megkapta a jogot arra, hogy minden oldalon mindent lásson. A tízezer felhasználó másnap reggel ugyanazt a bővítményt használja tovább – csak az már jelszavakat és kriptotárcákat lop.

A Socket biztonsági cég augusztus 27-én 19 ilyen bővítményt tett közzé: tizennyolcat a Chrome, egyet az Edge boltjából. Az alábbiakban ott a teljes lista az azonosítókkal, és az is, hogy mit tegyél, ha valamelyiket megtalálod magadnál.

Az elmúlt hetekben sok helyen lehetett olvasni, hogy a Google szeptember 30-tól betiltja az APK-telepítést, és vége az Android szabadságának. A dátum stimmel, a többi nem. Szeptember 30-án valóban élesedik a Google fejlesztő-hitelesítési rendszere – de csak négy országban, és Magyarország nincs köztük. Ráadásul az APK-telepítés nem tűnik el, csak több lépésen keresztül lesz elérhető. Van viszont a történetnek egy olyan következménye, amiről alig esik szó, pedig ez fog először fájni a felhasználóknak. Ebben a cikkben szétválasztjuk, mi az, ami tényleg jön, mikor érhet el minket, és mit érdemes most tenni – ami rövid válasz: egyelőre semmit, de érdemes érteni.

Ha a Chrome-ban használtál reklámblokkolót, jó eséllyel már feltűnt, hogy valami megváltozott. Augusztus 31-én a Google eltávolította a Chrome bővítménytárából az összes régi, Manifest V2 alapú kiegészítőt – köztük a legismertebb reklámblokkolót, a uBlock Origint. Ez nem egy hirtelen döntés volt, hanem egy évek óta tartó átállás utolsó lépése, viszont most vált véglegessé: az érintett bővítmények nemcsak leálltak, hanem már meg sem találhatók. Ebben a cikkben végigvesszük, mi történt pontosan, mi az, ami a helyükre léphet, és melyik böngészőben működik továbbra is minden – mert van ilyen, méghozzá kettő is.

A hétvégén körbement a hír, hogy a Microsoft egy új eszközzel „rátolja” a Binget a Chrome-ra, a Firefoxra és a Brave-re. A cím jól hangzik, csak épp pontatlan: az alkalmazás nem érkezik Windows Update-en, nincs előre telepítve, és nem indul el magától – külön le kell tölteni és lefuttatni. Ettől viszont még van miért összeráncolni a szemöldökünket, mert amit a telepítő csinál, az kísértetiesen emlékeztet arra, amit a böngészőeltérítő programoknál szoktunk kifogásolni. Ebben a cikkben szétválasztjuk a pánikot a valóságtól, és megmutatjuk, hogyan ellenőrizd két perc alatt, hogy nálad vagy a családban valaki nem kattintott-e át rajta.

Van egy régi bosszúság, amire meglepően kevesen ismerik a megoldást: megadod az e-mail-címedet egy webshopnak, egy nyereményjátéknak vagy egy ingyenes letöltéshez, és fél évvel később ömlik a reklám olyan cégektől, amikről sosem hallottál. Az e-mail álnév erre való. Nem trükk és nem szürke zóna: valódi, továbbító címet kapsz, amit egyetlen kattintással kidobhatsz, ha visszaélnek vele. A Brave a napokban vezette be a saját megoldását, és ez jó alkalom arra, hogy végigvegyük az összes komoly lehetőséget – köztük egy teljesen ingyeneset, amihez még böngészőt sem kell váltanod. Egy fontos kérdésre is választ adunk, amit szinte sehol nem tesznek fel: tudsz-e egyáltalán válaszolni egy álnévről? Mert nem mindegyiknél tudsz.

2026-ban nagyjából minden szoftverfrissítés arról szól, hogy mennyi mesterséges intelligenciát pakoltak bele. A LibreOffice augusztus 26-án megjelent új kiadása pont az ellenkezőjével hívta fel magára a figyelmet: a fejlesztők külön kiemelték, hogy nincs benne generatív MI, a dokumentumaid nem mennek ki távoli kiszolgálókra, és a programcsomag egyetlen része sem igényel internetkapcsolatot a működéshez. Emellé viszont hoztak egy olyan újítást a szövegszerkesztőbe, amilyet a Word sem tud – erről a legtöbb összefoglaló egy sort sem ír. Végigvesszük, mi változott, miért nem mindegy, melyik verziót töltöd le, és mit érdemes tudni a magyar nyelvi támogatásról.

Ha valaha felmerült benned, hogy vajon a mobilszolgáltatód látja-e, milyen oldalakat nyitogatsz a telefonodon, a válasz eddig az volt, hogy nagyrészt igen. Nem azt látta, mit írsz vagy mit olvasol – azt a titkosítás elrejti –, de azt igen, hogy melyik oldalhoz kapcsolódsz. Ez most változik: a Google augusztus 27-én bejelentette az Android 17 négy új hálózati védelmét, és az egyik pont ezt a rést zárja be. Egy másik azt akadályozza meg, hogy az alkalmazások engedély nélkül feltérképezzék az otthoni hálózatodat, egy harmadik pedig a hamis bázisállomásokkal küldött csaló SMS-ek ellen véd. Végigvesszük, mit oldanak meg ezek valójában, mi az, amit nem, és mutatunk egy beállítást, amit már ma bekapcsolhatsz – régebbi Androidon is.