99 hiba a Firefox 160-ban – de a szám nem azt jelenti, amit gondolnál

99 hiba a Firefox 160-ban – de a szám nem azt jelenti, amit gondolnál

Mi történt: itt a Firefox 160

A Mozilla Firefox 160-as kiadása a gyártó kiadási jegyzete szerint „first offered to Release channel users on November 10, 2026”, vagyis november 10-én kezdték kiosztani a felhasználóknak. Ugyanaznap jelent meg a hozzá tartozó biztonsági közlemény MFSA 2026-125 jelzéssel, és ez az, amiben a 99 sebezhetőség szerepel.

A bontás a következő: 57 magas, 24 közepes és 18 alacsony besorolású tétel. Kritikus besorolású egy sincs – a közlemény összesített minősítése is a magas, nem a kritikus. Ez az első dolog, ami árulkodó: a Firefox-közleményekben a kritikus kategória létezik, ebben a kiadásban viszont nem használták.

A második: a közlemény egyetlen szóval sem utal arra, hogy bármelyik hibát kihasználták volna, és arra sem, hogy bármelyik nyilvánosan ismert lett volna a javítás előtt. Végigolvastuk a kilencvenkilenc tételt, és ilyen megjelölés egyikhez sem tartozik. Ez a lényeges különbség a mostani Firefox-kiadás és az előző napi Chrome-frissítés között, amelynél a Google kifejezetten kiírta, hogy létezik működő támadás: Már támadják a Chrome friss hibáját.

Vagyis a frissítést érdemes feltenni – 57 magas besorolású hiba javult, köztük sandbox-kiszökésre alkalmasak –, de nem kell este tízkor a géphez rohanni. A 99-es számot pedig nem úgy kell olvasni, ahogy elsőre látszik.

A szám, ami nem azt jelenti, amit gondolnál

Ha az ember azt látja, hogy egy böngésző kiadásában 99 sebezhetőséget javítottak, abból két dolgot szokott kiolvasni: vagy azt, hogy a program rossz állapotban van, vagy azt, hogy valami nagy baj történt. Ebben az esetben egyik sem igaz, és a magyarázatot a Mozilla maga adta meg.

A cég ugyanis szeptemberben megváltoztatta, hogyan teszi közzé a biztonsági közleményeit. A Firefox 156, 157, 158 és 159 közleményének az elején, az adatok és az első hibatétel között, ott van ez a megjegyzés:

„Note: We have changed how we publish advisories. We no longer roll all internally identified memory safety vulnerabilities into a single CVE and are now issuing an advisory for every individual bug.”

Magyarul: a Mozilla megváltoztatta a közleményei közzétételét, és a házon belül azonosított memóriakezelési hibákat többé nem sorolja egyetlen azonosító alá, hanem mindegyikről külön közleményt ad ki.

Mit jelentett a régi gyakorlat?

Azt, hogy a Mozilla saját fejlesztői és automatizált tesztelői – a fuzzerek – által talált memóriahibák éveken át egyetlen gyűjtőtételbe kerültek, kiadásonként egy-négy darabba. Ezek címe évekig így hangzott: „Memory safety bugs fixed in Firefox 153” – az utolsó néhány kiadásban már „Internally found bugs fixed in…” formában –, a leírásuk pedig így: „Memory safety bugs present in Firefox 152. Some of these bugs showed evidence of memory corruption and we presume that with enough effort some of these could have been exploited to run arbitrary code.”

Vagyis: memóriakezelési hibák, némelyiknél memóriasérülés jelei látszottak, és a Mozilla feltételezi, hogy elég ráfordítással némelyik kihasználható lett volna kódfuttatásra. Hogy ez „némelyik” pontosan hány hibát jelentett, azt a Mozilla soha nem írta ki. A tétel végén egy hosszú bejelentői lista állt, amely így záródott: „and the Mozilla Fuzzing Team”.

Ezért nem lehet összehasonlítani a régi és az új számokat

Itt van a dolog lényege. Mivel a Mozilla korábban nem közölte, hány hibát takart egy gyűjtőtétel, a régi és a mostani számok matematikailag nem összevethetők. Nem lehet azt mondani, hogy a 99-ből ennyi meg ennyi „igazi” újdonság: a régi közleményekben szereplő „egy tétel” mögött lehetett öt hiba, de lehetett ötven is.

Amit biztosan tudunk: a kilencvenkilenc tétel közül 47-nél maga a Mozilla a bejelentő. Ezek nagy része az a halmaz, amely korábban a memóriakezelési gyűjtőtételekbe került volna – de nem mindegyik. Van köztük jogosultságszerzés, információkiszivárgás, sandbox-kiszökés és webhelyelkülönítési hiba is, és ezek a régi gyakorlat mellett is külön azonosítót kaptak volna, hiszen a Mozilla megjegyzése kifejezetten csak a memóriakezelési hibákról beszél.

Egy apróság, ami sokat megmagyaráz

Van ennek a történetnek egy árulkodó részlete. Az a magyarázó megjegyzés, amely a Firefox 156-os, 157-es, 158-as és 159-es közleményében ott van, a 160-asról hiányzik: ez a lap az adatok után rögtön az első hibatétellel folytatódik. Vagyis aki most, novemberben nyitja meg először a Firefox biztonsági közleményét, az a 99-es számot magyarázat nélkül kapja meg. Jó eséllyel ezért olvasható most sok helyen úgy, mintha valami rendkívüli történt volna.

A valódi trend: a 99 a szomszédaihoz mérve

Ahhoz, hogy a szám értelmet kapjon, végignéztük a Mozilla idei kiadási közleményeit. Ha ugyanis a 99-et nem a tavalyi, hanem a néhány hetes szomszédaihoz mérjük, egészen más kép jön ki.

Így alakultak az idei Firefox-kiadások sebezhetőségi számai: a 154-es kiadáshoz 58 tétel tartozott, a 155-eshez 29. Innentől jön a váltás: a 156-oshoz 73, a 157-eshez 76, a 158-ashoz 77, a 159-eshez 167, a mostani 160-ashoz pedig 99.

A Firefox 159-hez, amely alig két héttel korábban, október 27-én jelent meg, 167 sebezhetőség tartozott. A mostani 99 ehhez képest 41 százalékkal kevesebb. Vagyis amit most sok helyen rekordként vagy aggasztó ugrásként tárgyalnak, az valójában csökkenés az előző kiadáshoz képest – és érezhetően, nagyjából harminc százalékkal az ősz eleji szint fölött van.

Összehasonlításképp egy évvel korábbi adatok, ugyanebből a forrásból: a 2025 novemberében megjelent Firefox 145-eshez a közleménye szerint 16, a decemberi 146-oshoz 13 tétel tartozott. A váltás tehát nem novemberben történt, hanem szeptember 15-én, a Firefox 156-tal – azóta a számok egy egészen másik nagyságrendben mozognak.

Amit a számokból félreolvasnak

A kutatás során találkoztunk olyan beszámolókkal, amelyek a mostani kiadás kapcsán 81 hibáról, másutt a 159-essel kapcsolatban 167-ről írtak. Mindkét szám létezik – csak nem ott, ahová teszik. A 167 az előző kiadás, a Firefox 159 száma. A 81 pedig pontosan annyi, amennyi a Firefox ESR 153.7-es, vagyis a hosszabb támogatású ág ugyanaznap megjelent közleményében szerepel – vagyis ott vélhetően egyszerűen a szomszédos közlemény nyílt meg.

A tanulság nem az, hogy a számok hamisak, hanem az, hogy egy CVE-szám önmagában nem mond semmit. Ugyanezt tapasztaltuk a Microsoft novemberi kiadásánál is, ahol a cég 1094 saját hibát javított, miközben különböző beszámolók ettől eltérő számokat közöltek: 1094 javítás, egy kihasznált Outlook-hiba – és egy frissítés, amit sok gép meg sem kap. Egy hónapon belül két gyártónál ugyanaz a jelenség.

Ahol tényleg történt valami: a mesterséges intelligencia a hibakeresésben

Ami ebben a kiadásban tényleg újdonság, az nem a szám, hanem az, hogy ki jelentette a hibákat.

A Mozilla minden hibatétel mellé odaírja a bejelentő nevét. A Firefox 160 közleményében a kilencvenkilenc tételnél a következő a sorrend: Mozilla 47 tétellel, utána pedig egy olyan név, amely két hónappal korábban még egyetlen Firefox-közleményben sem szerepelt: „OpenAI Codex Security (kylebot)” 25 tétellel. A harmadik helyen Takashi Suzuki áll hét tétellel.

Van még egy OpenAI-hoz köthető bejelentő, „Amy Burnett of OpenAI” néven, egy tétellel. A kettő együtt 26 tétel a 99-ből, vagyis a javított hibák bő egynegyede. És ha a Mozilla saját 47 tételét kivesszük – hiszen azok a házon belül talált hibák –, akkor a maradék 52 külső bejelentésnek pontosan a fele köthető az OpenAI-hoz.

És mindegyik a kiadás legsúlyosabb kategóriájában

Ez a részlet még beszédesebb. A 26 OpenAI-hoz köthető tétel mindegyike magas besorolású – vagyis abba az 57-es csoportba tartoznak, amely ebben a kiadásban a legsúlyosabb kategória. Egyetlen közepes vagy alacsony besorolású tétel sincs köztük.

Hogy milyen hibákról van szó? Jellemzően felszabadítás utáni használatról és érvénytelen mutatókról a böngésző legkényesebb részeiben: a tördelésben, a CSS-feldolgozásban, a DOM-kezelésben és a JavaScript-motor szemétgyűjtőjében. Két példa a közlemény szó szerinti címeiből: „Use-after-free in the Cycle Collector component” és „Use-after-free in the SVG component”.

Mit mond erről a Mozilla?

A biztonsági közlemény maga semmit – ott csak a bejelentő neve szerepel, magyarázat nélkül. A Mozilla alkalmazásbiztonsági csapata viszont ad ki egy negyedéves hírlevelet, és a 2026 harmadik negyedévéről szóló, november 2-i számában egy mondatban kimondja: „We continue to use frontier LLMs to identify and fix security bugs in Firefox to always keep you safe online.” Vagyis a csapat közlése szerint a legfejlettebb nagy nyelvi modelleket használják arra, hogy biztonsági hibákat találjanak és javítsanak a Firefoxban.

Két pontosítás ehhez. Az egyik, hogy ez a hírlevél a Firefox alkalmazásbiztonsági csapatának a blogján jelenik meg, Frederik Braun és Christoph Kerschbaumer aláírásával, nem a Mozilla hivatalos közleményeként.

A másik fontosabb: ez a mondat a Mozilla saját eszközhasználatáról szól – „we continue to use”, vagyis mi használjuk –, és a hírlevél az OpenAI-t, a Codexet vagy bármilyen külső szolgáltatót egyáltalán nem említ. Vagyis nem ez magyarázza a közleményekben szereplő OpenAI-os bejelentéseket; két párhuzamos dologról van szó. Azt viszont megmutatja, hogy a nagy nyelvi modellek használata a hibakeresésben a Firefox fejlesztésén belül is bevett gyakorlat lett.

Ez nem novemberben kezdődött

És még egy pontosítás, mert ez is számít. Az „OpenAI Codex Security (kylebot)” bejelentő nem most jelent meg először: a Firefox 159-es közleményében már szerepelt, méghozzá 34 tétellel – vagyis többel, mint most. Az „Amy Burnett of OpenAI” név pedig egészen a szeptemberi Firefox 156-ig visszanyúlik, ott egy tétellel, majd kettővel, kilenccel és héttel a következő kiadásokban.

A mostani 25 tehát nem kezdet, hanem a második ilyen kiadás – és a számok inkább csökkenő tendenciát mutatnak, mint növekvőt.

Nem csak az OpenAI csinálja

A Firefox 160 közleményében van egy másik érdekes bejelentő is, egyetlen alacsony besorolású tétel mellett: „SecBuddyN, Tencent KeenLab (CodeBuddy Security)”. A bejelentő neve itt is inkább egy eszközre utal, mint egy személyre, és a Tencent egyik biztonsági kutatólaborjához köthető. Vagyis nem egyetlen cég kísérletéről van szó – hogy pontosan mi áll a név mögött, azt viszont a közlemény itt sem fejti ki.

Amit viszont nem tudunk

Kerestük, hogy van-e hivatalos magyarázat, és itt óvatosnak kell lenni. A Mozilla biztonsági blogján nincs bejegyzés erről a témáról. Az OpenAI oldalán van egy írás a Codex Security nevű biztonsági eszközéről, amely a „Today we’re introducing Codex Security, our application security agent” mondattal kezdődik, és nyílt forrású projektekben talált hibákról számol be – a Firefox és a Mozilla viszont nincs megnevezve benne, és az ott szereplő tizennégy CVE nem egyeztethető össze a Firefox-közleményekben látható 25-tel. Vagyis az a bejegyzés egy másik, korábbi munkáról szól, és nem lehet a mostani bejelentések magyarázataként idézni.

Hogy pontosan hogyan születnek ezek a hibabejelentések, mennyi bennük az emberi és mennyi a gépi munka, azt tehát kívülről nem tudjuk. Annyit tudunk, amit a Mozilla csapata kiírt, és amit a bejelentői nevek mutatnak.

Mi újult meg a Firefox 160-ban?

A biztonsági rész mellett a kiadásnak van hétköznapi oldala is. A Mozilla kiadási jegyzete szerint ezek a láthatóbb változások.

Mini Window – egy új, de még korai funkció

A legérdekesebb újdonság a Mini Window: a Mozilla leírása szerint ez egy lapot vagy egy oldal kijelölt részét teszi át egy mindig legfelül lévő, kis ablakba, miközben tovább böngészel. Ez nagyjából a kép a képben lejátszó mintájára működik, csak nem videóval, hanem bármilyen oldalrésszel.

Fontos viszont, amit a gyártó maga is hozzátesz: ez a gyártó megfogalmazása szerint a funkció korai változata – „early version” –, és a Mozilla visszajelzést kér hozzá. Ha tehát akadozik vagy furcsán viselkedik, az nem a te gépeddel van.

Kép a képben: végre van sebességállítás

A kép a képben lejátszó megkapta a lejátszási sebesség beállítását, a Mozilla szerint „with options ranging from 0.25x to 2.0x speed”, vagyis negyed és dupla sebesség között. Egy megkötés van: a jegyzet szerint a beállítás csak közepes vagy nagyobb ablakméret esetén jelenik meg.

A többi változás

A címsor helyi menüjében mostantól „Paste and Search” szerepel a „Paste and Go” helyett – de csak akkor, ha a vágólapon nem webcím, hanem keresőszó van. Webcímnél marad a megszokott viselkedés. Az előzmények oldalsávjából a bejegyzések közvetlenül a lapsávra húzhatók, hogy új lapon nyíljanak. A Firefox mostantól lejátssza a Matroska, vagyis MKV formátumú fájlokat FLAC-, MP3- és PCM-hanggal. A PDF-ként mentett oldalaknál a matematikai tartalom immár a képernyőolvasók számára is elérhető. És van egy új „Never allow” gomb azokhoz az oldalakhoz, amelyek ismétlődően azt kérik, hogy ők kezelhessék a levelezési és más speciális linkeket – a letiltott oldalak pedig a beállításokban kezelhetők.

macOS-en két külön említést érdemlő változás is van. A WebGL-tartalmat a Firefox mostantól az Apple Metal nevű grafikus felületével jeleníti meg, ami a Mozilla szerint egyes oldalakon javíthatja a teljesítményt. Emellett több macOS-specifikus letöltési hibát is javítottak: a letöltött fájlok nem nyílnak meg rossz alkalmazásban, és az egyszerre futó letöltések nem akadnak el.

Két javítás, amit sokan észre fognak venni

Az egyik: a jegyzet szerint javították azt a hibát, amely miatt a címsorba vagy a keresősávba gyorsan gépelve elveszett az első leütött karakter. Ez évek óta az egyik legidegesítőbb apróság volt.

A másik: a címsorban nagyobb lett a kontraszt a domainnév és a cím többi része között. Ez nem kozmetika, hanem biztonsági kérdés: a megtévesztő webcímek felismerése pontosan azon múlik, hogy látod-e, hol végződik az igazi domain. Erről a trükkről külön cikkünk is van: Hamis letöltőoldalak: a böngésző valódi linket mutat, aztán máshova visz.

Végül egy fejlesztőket érintő, de a felhasználóknál is megjelenő újítás: a Firefox mostantól támogatja a beszédfelismerést a weboldalakon, a Mozilla megfogalmazása szerint „providing on-device, real-time speech-to-text in 40 languages” – vagyis eszközön belül, valós időben, negyven nyelven. Hogy a magyar köztük van-e, azt a jegyzet nem írja le.

30 másodperc: frissítsd és ellenőrizd

A gyakorlati rész rövid, mert a Firefox ezt jól megoldja.

Nyisd meg a hamburger menüt a jobb felső sarokban, majd a Súgó, azon belül a Névjegy pontot. A megnyíló ablak megmutatja a verziószámot, és egyben el is indítja a frissítéskeresést. Ha van elérhető frissítés, letölti, és felajánlja az újraindítást.

Amit látni szeretnél: 160.0 vagy ennél újabb szám. Ha ennél kisebbet látsz – például 159.0.1-et –, akkor még nem jutott el hozzád a kiadás, vagy letöltötte, de nem indítottad újra a böngészőt.

És ez a legtöbbet elfelejtett pont

A frissítés nem akkor van kész, amikor letöltődik, hanem amikor a böngésző újraindult utána. Amíg nem indítottad újra, a régi verzió fut, és a 99 javítás közül egy sem lép életbe. Erről, és arról, hogy miért fut ennyi gép hónapokig régi böngészőverzióval, külön írásunk van: Frissül magától a böngésződ – de attól még a régi verziót futtatod.

Mikor jön a következő?

A Mozilla idén ősz óta kéthetes ritmusban adja ki a Firefoxot: a 156-os szeptember 15-én, a 157-es 29-én, a 158-as október 13-án, a 159-es 27-én, a 160-as november 10-én jelent meg – minden lépés pontosan tizennégy nap. A következő kiadás, a Firefox 161, a menetrend szerint november 24-én érkezik. Ha tehát most valamiért nem tudsz frissíteni, a következő lehetőség nem hónapokra van.

Céges gépek, ESR-ág és a Firefoxra épülő böngészők

Két csoportnak érdemes külön is odafigyelnie, mert nem a sima Firefoxot futtatják.

Az ESR-ág

A Mozilla a hosszabb támogatási ciklusú, úgynevezett ESR-kiadáshoz ugyanaznap, november 10-én két közleményt is kiadott. A Firefox ESR 153.7 közleménye 81 tételt sorol fel, a Firefox ESR 115.45 pedig 28-at. Ez utóbbinál minden egyes tétel magas besorolású – a kivezetés felé tartó 115-es ágra a Mozilla már csak a súlyosabb javításokat viszi át. A 153.7-es ESR ezzel szemben közepes és alacsony besorolású tételeket is kapott, 21-et, illetve 9-et.

Az OpenAI-hoz köthető bejelentések mindkét ESR-közleményben megjelennek: a 153.7-esben 24, a 115.45-esben 11 tételnél.

Hogy kinek szól egyáltalán az ESR, arról a Mozilla súgója így ír: „Firefox offers an Extended Support Release (ESR) for organizations, including schools, universities, businesses and others who need extended support for mass deployments.” – vagyis olyan szervezeteknek, iskoláknak, egyetemeknek és vállalatoknak, amelyeknek nagy tételben kell telepíteniük. Otthoni használatot a súgó nem tilt, de nem is ajánl: ha nem tudod, hogy ESR-t futtatsz-e, akkor szinte biztosan nem azt futtatod, mert ezt céges rendszergazdák telepítik központilag.

A Firefoxra épülő böngészők

A Firefox motorjára épül több másik böngésző is, és ezek jellemzően késéssel kapják meg a javításokat – pont úgy, ahogy a Chromium-alapúaknál is láttuk. A katalógusunkban két ilyen szerepel: a LibreWolf és a Floorp böngésző. Ha ezek valamelyikét használod, a gyártó saját oldalán kell megnézned, melyik Firefox-alapra épül a nálad futó verzió – a 99 javítás ugyanis csak akkor van benne, ha az alap már a 160-as.

Ugyanez a logika a böngészőválasztásnál is szempont, és erről nagy összehasonlítást is írtunk: Legjobb böngészők 2026 – nagy összehasonlítás magyarul.

És a Thunderbird?

A levelezőprogram ugyanarra a kódbázisra épül, és ugyanaznap kapott biztonsági közleményt: a Thunderbird 160-as és 153.7-es kiadásához is készült egy-egy. Ha Thunderbirdöt használsz, érdemes azt is frissíteni – ugyanazzal a módszerrel, a Súgó menü Névjegy pontjából.

Amit a számokról érdemes megtanulni

Ez a cikk végső soron nem a Firefoxról szól, hanem arról, hogyan olvasunk biztonsági híreket. És ehhez a legjobb mondatot maga a Mozilla biztonsági csapata írta le, ugyanabban a hírlevélben, amelyben az LLM-ekről is szó van:

„CVE counts alone are not a reliable measure of security, as software vendors are not required to assign CVEs to vulnerabilities they discover internally.”

Magyarul: a CVE-számok önmagukban nem megbízható mérőszámai a biztonságnak, mert a gyártók nem kötelesek azonosítót adni a házon belül felfedezett hibáknak. Ezt érdemes kétszer elolvasni, mert ez a kulcs az egészhez.

Három dolog, ami ebből következik

Az első: a nagyobb szám lehet jobb hír is. Ha egy gyártó sok hibát javít és mindegyiket külön nevén nevezi, az átláthatóbb, mint ha ugyanazokat egy gyűjtőtételbe söpri. A Mozilla most pontosan ezt teszi.

Fontos viszont, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára: a szám nem csak a könyvelés miatt nőtt. A kilencvenkilenc tételből 52 külső bejelentéstől származik, és ezekre a közzétételi változás nincs hatással – egy évvel korábban pedig egy teljes kiadáshoz tizenhárom-tizenhat tétel tartozott, vagyis ma a külső bejelentések önmagukban többen vannak, mint akkor az egész lista. A Mozilla biztonsági csapata is két dolgot említ egymás mellett: a nagy nyelvi modellek használatát és a közzétételi változást. Vagyis mindkettő igaz: többet is látunk, és több hibát is találnak.

A második: a szám helyett a megjelöléseket kell keresni. Azt érdemes megnézni, van-e a kiadásban kritikus besorolású tétel, és van-e olyan, amelyről a gyártó azt írja, hogy már kihasználják. A Firefox 160-ban egyik sincs. A Chrome egy nappal korábbi kiadásában volt egyetlen ilyen, és az sokkal inkább indokolta a sietséget, mint itt a kilencvenkilenc.

A harmadik: a gyártók nem egyforma mércével számolnak. Ezért értelmetlen két cég számait egymáshoz mérni. A Microsoft novemberi 1094-es száma és a Mozilla 99-es száma nem ugyanazt jelenti, és nem azt mutatja, hogy a Windows tízszer rosszabb lenne. Teljesen más könyvelésről van szó.

És egy dolog, ami ettől függetlenül igaz

A fentiek egyike sem ok arra, hogy ne frissíts. A Firefox 160-ban 57 magas besorolású hiba javult, köztük sandbox-kiszökésre és jogosultságszerzésre alkalmasak – a közlemény első tételeinek a címe például „Sandbox escape due to incorrect boundary conditions in the Graphics: Text component”, illetve „Privilege escalation in the DOM: Navigation component”. Ezek valódi hibák, és a javításuk valódi haszon.

A különbség annyi, hogy nem a számtól kell megijedni, hanem a dolgot egyszerűen el kell végezni. Nyisd meg a Súgó menü Névjegy pontját, hagyd, hogy letöltse, és indítsd újra a böngészőt.


Gyakran ismételt kérdések

Tényleg 99 hibát javítottak a Firefox 160-ban?

Igen, a Mozilla biztonsági közleménye 99 tételt sorol fel: 57 magas, 24 közepes és 18 alacsony besorolásút. Kritikus besorolású egy sincs. A szám viszont nem hasonlítható össze a néhány hónappal korábbi kiadások számaival, mert a Mozilla közben megváltoztatta, hogyan teszi közzé a hibákat.

Akkor rosszabb lett a Firefox biztonsága?

Ebből a számból ez nem következik. A Mozilla szeptember 15-étől, a Firefox 156-tól nem egyetlen gyűjtőazonosító alá sorolja a házon belül talált memóriahibákat, hanem mindegyikről külön közleményt ad ki. Ez önmagában megemelte a listák hosszát. A 99 tétel közül 47-nél maga a Mozilla a bejelentő, és ezek nagyobb része korábban néhány gyűjtőtételként jelent volna meg – de nem mindegyik, mert a változás csak a memóriakezelési hibákra vonatkozik.

Ez rekord?

Nem. A két héttel korábbi Firefox 159-hez 167 tétel tartozott, vagyis a mostani 99 ennél 41 százalékkal kevesebb. Az idei kiadások számai a szeptemberi váltás után 73, 76, 77, 167 és 99 voltak.

Van köztük olyan hiba, amit már támadnak?

A Mozilla közleménye szerint nem. Végigolvastuk a kilencvenkilenc tételt: egyiknél sem szerepel arra utaló megjelölés, hogy kihasználták volna, és arra sem, hogy a javítás előtt nyilvánosan ismert lett volna.

Igaz, hogy a hibák egy részét mesterséges intelligencia találta meg?

Pontosabban: a 99 tétel közül 26 mellett OpenAI-hoz köthető bejelentő szerepel. Ebből 25-nél egy eszköz neve áll, az „OpenAI Codex Security (kylebot)”, egynél pedig egy megnevezett kutató, „Amy Burnett of OpenAI” – az utóbbiról semmi nem mondja, hogy a hibát gép találta volna. Mind a 26 magas besorolású. A Mozilla alkalmazásbiztonsági csapata emellett a saját hírlevelében kiírta, hogy ők is nagy nyelvi modelleket használnak hibakeresésre a Firefoxban, de ez a saját munkájukra vonatkozik, nem az OpenAI bejelentéseire. Azt, hogy ezek a bejelentések pontosan hogyan születnek, és mennyi bennük az emberi és mennyi a gépi munka, sem a Mozilla, sem az OpenAI nem magyarázta el nyilvánosan.

Ez most kezdődött?

Nem. Ugyanez a bejelentő a Firefox 159 közleményében már 34 tétellel szerepelt, vagyis többel, mint most, és egy másik OpenAI-os név a szeptemberi Firefox 156-ig nyúlik vissza. A mostani kiadás ebben a sorozatban a második, és a szám csökkent.

Melyik verziószámot kell látnom?

A 160.0-t vagy ennél újabbat. A hamburger menü Súgó, majd Névjegy pontjában látod, és ugyanitt indul a frissítéskeresés is.

Elég letölteni a frissítést?

Nem. A böngészőt újra kell indítani, különben a régi verzió fut tovább a javítások nélkül. A Névjegy ablak az újraindítást fel is ajánlja.

Mi az a Mini Window?

Új funkció a Firefox 160-ban: egy lapot vagy egy oldal kijelölt részét teszi át egy mindig legfelül lévő kis ablakba, miközben tovább böngészel. A Mozilla maga is korai változatként írja le, és visszajelzést kér hozzá, úgyhogy akadozhat.

Mikor jön a Firefox 161?

A Mozilla menetrendje szerint 2026. november 24-én.

Mi a helyzet az ESR-ággal?

Ugyanaznap jelent meg a Firefox ESR 153.7 és a 115.45 is, 81, illetve 28 javított tétellel. Az ESR a Mozilla súgója szerint szervezeteknek, iskoláknak és vállalatoknak készült, nem otthoni használatra – ha nem tudod, hogy ESR-t futtatsz-e, szinte biztosan nem azt futtatod.

A LibreWolfra és a Floorpra is igaz ez?

Ezek a Firefox motorjára épülnek, és késéssel kapják meg a javításokat. Hogy a nálad futó verzió melyik Firefox-alapot használja, azt a gyártó saját oldalán kell megnézni; a mostani javítások csak a 160-as alappal együtt vannak benne.

0 hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezz be.