Legjobb letöltéskezelők 2026 – és kell-e még egyáltalán?
Mire jó ma egy letöltéskezelő – és mire nem
Kezdjük a lényeggel, mert a műfaj marketingje évtizedek óta ugyanazt az egy dolgot ígéri, és pont az a leggyengébb pontja. Egy letöltéskezelő ezekben jó:
Megszakadt letöltés folytatása. Ez a legfontosabb. Ha a kiszolgáló engedi a részleges letöltést, a félbemaradt fájl ott folytatódik, ahol abbamaradt – nem indul újra nulláról.
Sok link egyszerre. Húsz-harminc fájl begyűjtése, sorba rakása, egyenkénti újrapróbálása: erre a böngésző letöltési listája már kevés.
Ütemezés. Nagy fájlok éjszakára, sávszélesség-korlát napközben, letöltés után a gép leállítása.
Rendezés. A kész fájlok automatikus szétszórása mappákba típus vagy kategória szerint.
Több forrás egy fájlhoz. Ha egy szoftvert több tükörkiszolgáló is kínál, a jobb programok ezeket párhuzamosan használják, és közben ellenőrzik is a fájlt.
Távoli vezérlés. A letöltés futhat egy NAS-on vagy egy mindig bekapcsolt kis gépen, te meg böngészőből vagy telefonról nézed, hol tart.
És most az, amit nem tud, bármit is írnak a honlapján:
Nem gyorsítja fel az internetelőfizetésedet. Ha a szűk keresztmetszet a saját sávszélességed, semmi nem lesz gyorsabb. A „nyolcszoros” és „tízszeres” ígéretek arra az esetre szólnak, amikor a kiszolgáló egyetlen kapcsolaton fogja vissza a sebességet – erről lentebb részletesen is írunk.
Nem helyettesíti a vírusirtót. A letöltéskezelők jellemzően nem vizsgálják a letöltött tartalmat – az IDM legfeljebb egy külső vírusirtót tud elindítani a kész fájlra.
Nem tesz jogszerűvé semmit. Ami egy böngészőből nem letölthető jogszerűen, az egy letöltéskezelővel sem lesz az.
Mit tud a böngésződ magától
Érdemes ezzel kezdeni, mert sokan olyan problémára keresnek programot, amit a böngészőjük már megold. A Chrome, a Firefox és az Edge letöltési listájában a folyamatban lévő letöltés szüneteltethető és folytatható, és látszik, hová került a fájl; a Firefox súgója a megszakadt letöltés újrapróbálását is leírja.
A folytatás viszont nem a böngészőn múlik, hanem a kiszolgálón. A HTTP-ben a részleges letöltés úgynevezett tartománykérésekkel működik: a program megkérdezi, megkaphatja-e a fájl adott szakaszát. Ha a kiszolgáló ezt nem támogatja – jellemzően a dinamikusan előállított letöltéseknél, az egyszer használatos linkeknél vagy a szigorúbb tartalomkiszolgálóknál –, akkor nincs mit folytatni. Ilyenkor a legjobb letöltéskezelő sem tud mást: kezdi elölről.
Egyszerű szabály: ha csak néha, nagy fájloknál szakad meg valami, maradj a böngészőnél. Ha viszont rendszeresen dolgozol sok linkkel, vagy a letöltés mindig éjszakára szorul, akkor érdemes külön programot keresni.
JDownloader 2 – ha sok linkkel dolgozol
A JDownloader 2 az a program, amiért ezt a műfajt kitalálták. Figyeli a vágólapot, és ha linket másolsz, azonnal felveszi egy linkgyűjtőbe; a több részből álló csomagokat egyben kezeli, a letöltés után ki is bontja őket, és a félbemaradt tételeket magától újrapróbálja.
Java-alapú program: a windowsos és a macOS-es telepítő a hozzá tartozó Java-verzióval együtt jön, a linuxos telepítő pedig a rendszeren meglévő Javát használja. Hagyományos verziószáma nincs, és kétféle frissítést kap: a bővítményfrissítések szinte folyamatosan érkeznek, és csendben telepítődnek, a program magját érintő frissítések viszont ritkábbak, és újraindítást kérnek.
Egy dologra figyelj: a windowsos telepítő tartalmazhat választható szoftverajánlatokat, amelyekkel a fejlesztők a program ingyenességét finanszírozzák. Ezek visszautasíthatók, és a fejlesztők ajánlatmentes telepítőket is közzétesznek – mi az adatlapon is ezekre mutatunk.
Kinek jó: akinek egyszerre húsz linket kell kezelnie, és szeret mindent egy felületen látni. Kinek nem: aki egy könnyű, gyorsan induló programot keres – a Java-alapú felület nem a leggyorsabb.
Free Download Manager – a legtöbbet tudó ingyenes
A Free Download Manager (FDM) az egyik legismertebb ingyenes letöltéskezelő, és a funkciólistája is a legszélesebbek közé tartozik: szakaszolt letöltés, folytatás, ütemező, automatikus mappákba rendezés, hang- és videóelőnézet, utólagos formátumátalakítás – és be van építve egy libtorrent-alapú torrentfunkció is.
Mind a négy nagy rendszerre elkészül: Windowsra, macOS-re, Linuxra és Androidra. Van benne egy olyan funkció is, amit máshol nehéz találni: androidos készülékről indítható letöltés egy másik gépen, ha mindkét oldalon fut az FDM.
A friss kiadás a 6.35.2-es, 2026. október 23-áról. Magyar nyelvű felülete nincs: a fejlesztők 24 nyelvet sorolnak fel, és a magyar nem szerepel köztük.
Kinek jó: aki egyetlen ingyenes programban szeretne mindent, a torrentet is. Kinek nem: aki minimalista felületet szeretne, vagy akinek fontos a magyar nyelv.
AB Download Manager – a letisztult, nyílt forráskódú
Az AB Download Manager a műfaj fiatal szereplője, és pont azt teszi jól, amit az FDM nem: egyszerű, mai felületet ad a szakaszolt letöltéshez és a folytatáshoz, zavaró extrák nélkül. Nyílt forráskódú, és a projekt leírása szerint Windowsra, macOS-re, Linuxra és Androidra is van csomagja; a kiadásai sűrűn jönnek, a mostani az 1.10.2-es.
A böngészőintegrációt natív üzenetküldéssel oldja meg, vagyis a böngésző a program saját bővítményén keresztül adja át a letöltést – a legutóbbi kiadások ezt több böngészőre is kiterjesztették, és bekerült a HTTPS-en futó DNS-feloldás (DoH) támogatása is.
Kinek jó: akinek egy gyors, átlátható, nyílt forráskódú letöltéskezelő kell. Kinek nem: akinek torrent és médiaátalakítás is kell egy helyen – várólista és ütemező viszont ebben a programban is van.
Motrix – ami épp most éledt újjá
A Motrix évekig csendben volt: az 1.8.19-es kiadás 2023 májusában jelent meg, és utána hosszú ideig nem jött új verzió. Aztán 2026. október 23-án megjelent a 2.0-s verzió, két nappal később pedig a 2.0.1-es javítócsomag.
A 2.0 nem apró ráncfelvarrás. A program alatt továbbra is az aria2 motorja dolgozik, de mellé került egy fejnélküli, kiszolgálóként futtatható változat és Docker-képek is – vagyis a Motrix mostantól nem csak az asztali gépen, hanem egy NAS-on vagy házi kiszolgálón is elvégezheti a letöltést. A régi letöltések átvételére külön segédet adtak, az átvett tételek viszont szüneteltetve maradnak, amíg nem indítod el őket.
Amit a telepítés előtt tudni érdemes: a kiadási jegyzet szerint a 2.0.1 macOS 13-at vagy újabbat, Windows 10-et vagy újabbat, illetve Linuxot támogat, x64-es és ARM64-es változatban – 32 bites csomag nincs. A macOS-es csomagok aláírtak és az Apple-nél jegyzékeltek, a windowsos telepítő és ZIP viszont nem, ezért a Windows SmartScreen figyelmeztetést adhat rá.
Egy apróság, ami magyar szempontból sokat ér: a projekt nyelvi listájában a magyar fordítás kész állapotban szerepel – ebben a kategóriában ez ritkaság. A program leírása szerint torrentet és magnetlinket is kezel.
Kinek jó: akinek letisztult felület kell aria2-motorral, vagy aki a letöltést egy mindig bekapcsolt gépre bízná. Kinek nem: aki frissen kiadott nagy verziót nem szívesen tesz éles gépre – ilyenkor nem baj pár hetet várni.
aria2 – a motor, ami a legtöbb mögött fut
Az aria2 nem kattintható program: parancssori eszköz, és pont ezért kerül be ebbe a listába. A Motrix is ezt használja motorként, a projekt saját oldala pedig további ráépülő felületeket is felsorol: a webes webui-aria2-t és az uGetet. Vagyis amikor azt hiszed, hogy egy modern programot használsz, néha valójában az aria2 dolgozik a háttérben.
Egy fájlhoz több kiszolgálót és többféle protokollt is használ egyszerre: HTTP-t, HTTPS-t, FTP-t, SFTP-t, BitTorrentet és Metalinket. Alig fogyaszt memóriát – a projekt szerint tipikusan 4 és 9 MiB között –, és JSON-RPC-n vagy XML-RPC-n keresztül távolról vezérelhető, ezért szeretik NAS-on és Raspberry Pin futtatni.
Két dolgot tegyünk a helyére. Az egyik: a legutóbbi stabil kiadás az 1.37.0, amely 2023 novemberében jelent meg, vagyis a fejlesztés lassú – a program viszont a nagy disztribúciók csomaglistáiban ott van, és működik. A másik: az aria2 alapértelmezés szerint egyetlen kapcsolatot nyit egy kiszolgálóhoz. Ez nem hiányosság: a szakaszolás igazi haszna ott jelentkezik, ahol több forrás is elérhető.
Internet Download Manager – a fizetős veterán
Az Internet Download Manager (IDM) 1999 óta létezik, csak Windowsra készül, és fizetős: 30 napig kipróbálható, utána a fejlesztő szerint el kell távolítani vagy regisztrálni kell. Egy gépre egy év 11,95 dollár, az örökös licenc 24,95 dollár; több gép esetén gépenként kedvezőbb.
Amit ad a pénzért: kiforrott szakaszolt letöltést, a böngészőbe épülő letöltőpanelt, ütemezőt, várólistákat és automatikus rendezést. A friss kiadás a 6.43-as, 16-os build, 2026. október 23-áról. Magyar nyelvi csomag van hozzá, de a fejlesztő listája szerint a 6.28-as verzióhoz készült, 2017 áprilisában – teljes magyar felületet tehát ne várj tőle.
És egy figyelmeztetés, amit ennél a programnál nem lehet megspórolni: az IDM nevével sok „aktivált” vagy „előre regisztrált” telepítő kering a neten, és egy ilyen csomagban bármi lehet, kártevő is. Ráadásul a fizetős program érvényes licenc nélküli használata önmagában is jogsértő. Ha a program kell, a fejlesztő próbaverziójával kezdd, és ha megéri, fizess érte.
Videó és streaming: itt nem ez a műfaj a megoldás
A klasszikus letöltéskezelő egy fájlra való: megkérdezi a kiszolgálót, hol tart a fájl, és szakaszokban elhozza. A videómegosztók viszont ma nem így működnek: a lejátszás apró, néhány másodperces szegmensekből áll, amelyeket a lejátszó a hálózat állapotához igazítva kér le, külön hangsávval és képsávval. Ezért van az, hogy a letöltéskezelők pont erre a feladatra gyengék – és ezért foglalkozik például az IDM hibajavításainak feltűnően nagy hányada is a videóval.
Amire ilyenkor való program kell, az a yt-dlp: szintén parancssori eszköz, de pontosan ezt a szegmentált világot kezeli, és a sávokat is összefűzi. Használata előtt viszont két dolgot érdemes tisztán látni.
Az egyik a szolgáltatás szabályzata. A YouTube szolgáltatási feltételei például csak akkor engedik a tartalom letöltését, ha a szolgáltatás maga kínál rá lehetőséget – ilyen az előfizetéshez tartozó offline mentés –, vagy ha a YouTube, illetve adott esetben a jogosult előzetes írásos engedélyt ad rá. A másik a szerzői jog: attól, hogy egy fájl technikailag elérhető, nem lesz szabadon felhasználható, és ezen nem változtat a program, amivel letöltöd. Saját, jogszerűen hozzáférhető tartalom archiválása más eset, mint egy fizetős katalógus kimentése – a kettőt érdemes nem összemosni.
A torrent külön műfaj
A letöltéskezelők közül több is kezel torrentet: az FDM-ben libtorrent-alapú torrentfunkció van, az aria2 szintén kezel torrentet, a rá épülő Motrix pedig torrentet és magnetlinket is elfogad. Ha viszont rendszeresen torrentezel, dedikált program jobb választás – részletes beállításokkal, sorban álló torrentekkel, sávszélesség-szabályozással. Erről külön írtunk a torrent kliensekről szóló összehasonlításunkban, és nálunk van adatlapja a qBittorrentnek és a Transmissionnek is.
Tényleg gyorsabb lesz tőle a letöltés?
Ez a műfaj legfőbb ígérete, úgyhogy nézzük meg közelebbről. A „gyorsítás” technikája a szakaszolás: a program a fájlt több részre vágja, és a részeket külön kapcsolatokon kéri le egyszerre. Ez három esetben hoz valódi különbséget:
Ha a kiszolgáló kapcsolatonként korlátozza a sebességet, de a párhuzamos kapcsolatokat engedi. Ilyenkor több kapcsolat valóban többet hoz.
Ha több tükörkiszolgáló van, és a program ezeket egyszerre használja. Ez a legtisztább eset: itt nem trükk, hanem több forrás.
Ha nagy a késleltetés – például távoli kiszolgálóról töltesz –, mert a párhuzamos kérések jobban kitöltik a vonalat.
És most az, amit a marketing nem mond el. Az aria2 – ugyanaz a motor, ami több grafikus programban dolgozik – alapértelmezés szerint egyetlen kapcsolatot nyit kiszolgálónként, és az alapbeállítással a dokumentációja szerint a 2×20 MiB-nál, vagyis körülbelül 40 MiB-nál kisebb szakaszra nem vág fájlt. Ennek az okát a dokumentáció nem magyarázza, a gyakorlat viszont igen: a kiszolgálók egy része korlátozza vagy tiltja a sok párhuzamos kapcsolatot. Ha pedig a saját előfizetésed a szűk keresztmetszet, vagy a kiszolgáló eleve kiadja a teljes sávszélességet, a szakaszolás pontosan nulla gyorsulást ad.
Röviden: a „nyolcszoros” és „tízszeres” ígéretek nem hazugságok, de nem is szabályok. A letöltéskezelő értéke 2026-ban nem a sebesség, hanem a folytatás, a sok link kezelése és az ütemezés.
Két eset, amiért ennél a műfajnál külön óvatosnak kell lenni
A letöltéskezelőknek van egy kellemetlen hagyománya. Évtizedeken át ebben a kategóriában volt a legtöbb reklámprogrammal megpakolt, kétes finanszírozású szoftver – és két eset azt is megmutatta, hogy a baj nem csak kényelmetlenség lehet.
Orbit Downloader: egy letöltéskezelő, amiből támadófegyver lett
Az ESET kutatói 2013 augusztusában azt találták, hogy a maga idejében népszerű Orbit Downloader főprogramja indításkor letöltött egy kiegészítő komponenst a fejlesztő frissítési kiszolgálójáról, az pedig célpontlistát kapott, és túlterheléses támadást indított ellenük. Az elemzés szerint a komponens a 2012. december végi és a 2013. január eleji verzió között került a programba, és a támadás módja attól is függött, telepítve volt-e a gépen a WinPcap nevű hálózati programkönyvtár. A letöltőoldalak az elemzés nyilvánosságra kerülése után napok alatt levették a programot, az ESET pedig azt javasolta, hogy a felhasználók távolítsák el, és használjanak másik programot, amíg a fejlesztő nem tisztázza az ügyet vagy nem ad ki tiszta verziót.
Ezt a programot ma már nem fejlesztik, és nem is ajánljuk senkinek. A tanulság viszont időtlen: egy letöltéskezelő a hálózathoz és a frissítési csatornájához is hozzáér, vagyis pont azon a ponton van, ahol egy visszaélés a legkevésbé látszik.
Free Download Manager: a saját letöltőoldal lett a probléma
A másik eset frissebb, és azért érdemes elmondani, mert a programot ebben a cikkben is ajánljuk. A Kaspersky 2023 szeptemberében közzétett elemzése szerint az FDM linuxos letöltőgombja időnként nem a hivatalos csomagra, hanem egy támadók által üzemeltetett címre vitt, ahonnan hátsó ajtóval ellátott Debian-csomag érkezett. A csomag telepítés utáni szkriptje olyan időzített feladatot hozott létre, amely tízpercenként futtatta a hátsó ajtót, az pedig fordított irányú távoli elérést nyitott; a Kaspersky által megfigyelt esetben a támadók ezen a csatornán juttattak a gépre adatlopó szkriptet.
Az FDM fejlesztői másnap közleményt adtak ki. Eszerint a saját oldalukon futó egyik szkript sebezhetőségét kihasználva került kártékony fájl a linuxos letöltőoldalra, a kitettség 2020 és 2022 közé esett, és a látogatóik „jóval kevesebb mint 0,1%-át” érintette; a windowsos és a macOS-es letöltés nem volt érintett. Közzétettek egy ellenőrző szkriptet is, amely kimutatja a kártevőt, de eltávolítani nem tudja – ha talál valamit, a fejlesztők a rendszer újratelepítését javasolják.
A mai telepítőket ez az ügy nem érinti. Amit viszont megmutat: a letöltés helye legalább olyan fontos, mint maga a program.
Amire a telepítésnél figyelj
Csak a fejlesztő saját oldala vagy a rendszer áruháza. A keresőben ezekre a programokra rengeteg idegen letöltőoldal és fizetett hirdetés jön fel. Hogy ezek hogyan dolgoznak, arról külön írtunk: a hamis letöltőoldalak néha valódi linket mutatnak, és csak kattintás után térítenek el.
Ellenőrzőösszeg. Ha a fejlesztő közzétesz SHA-256 összeget – például az FDM a linuxos csomaghoz –, érdemes megnézni. Egy perc az egész, és pont azt a fajta bajt fogja meg, amiről a fenti két eset szól.
Telepítőben lévő ajánlatok. Ebben a kategóriában gyakori, hogy a telepítő más programot is kínál. Mindig az egyedi, részletes telepítést válaszd, és olvasd el, mit pipálnál ki. Ha a fejlesztő ad ajánlatmentes telepítőt – mint a JDownloader esetében –, azt használd.
Böngészőbővítmény csak a programé. A letöltéskezelők saját bővítménnyel épülnek be a böngészőbe. A webáruházakban keringő, „letöltésgyorsító” néven futó idegen bővítményekre viszont nagyon vigyázz: volt már, hogy megvásárolt bővítmények fordultak a felhasználóik ellen.
A letöltött fájl nem automatikusan tiszta. A letöltéskezelők jellemzően nem vizsgálják a tartalmat. Ismeretlen forrásból jött futtatható fájlnál nézd meg a hamis telepítőkről szóló útmutatónkat.
Melyiket válaszd?
Ha csak néha szakad meg egy letöltés: ne telepíts semmit. A böngésző letöltési listája szünetelteti és folytatja a letöltést – ha a kiszolgáló engedi a részleges letöltést.
Ha sok linket kell egyszerre kezelni: JDownloader 2. A vágólapfigyelés és a linkgyűjtő ebben a műfajban a legkiforrottabbak közé tartozik.
Ha egyetlen ingyenes programban kell minden, a torrent is: Free Download Manager.
Ha letisztult, nyílt forráskódú program kell: AB Download Manager.
Ha a letöltés egy NAS-on vagy házi kiszolgálón futna: Motrix 2 vagy közvetlenül az aria2.
Ha parancssorból, szkriptből töltesz: aria2.
Ha évek óta megszoktad, és nem zavar a díj: Internet Download Manager.
Ha torrentezel: qBittorrent – és nem letöltéskezelő.
Ha videót mentenél: yt-dlp – a jogi keretek figyelembevételével.
Gyakori kérdések
Kell-e 2026-ban egyáltalán letöltéskezelő?
A legtöbb embernek nem. A böngészők ma már szüneteltetnek, folytatnak és rendben kezelik a letöltési listát. Akkor van értelme külön programnak, ha sok linket kezelsz, ütemezni szeretnél, vagy a letöltést egy másik gépre bíznád.
Melyik a legjobb ingyenes letöltéskezelő?
Funkcióban a Free Download Manager, egyszerűségben az AB Download Manager, sok link kezelésében a JDownloader 2. Mindhárom ingyenes, és mindhárom másban erős – ezért nincs egyetlen helyes válasz.
Van magyar nyelvű letöltéskezelő?
Kevés, de van: a Motrix nyelvi listájában a magyar fordítás kész állapotban szerepel, vagyis ez ma a legkézenfekvőbb magyar nyelvű választás. Az FDM 24 nyelve között nincs magyar; az IDM-hez van magyar nyelvi csomag, de a 6.28-as verzióhoz készült, 2017-ben. Telepítés után mindenképpen érdemes megnézni a program nyelvi beállításait.
Gyorsabb lesz a letöltés egy letöltéskezelőtől?
Néha igen, gyakran semennyivel. Akkor segít, ha a kiszolgáló kapcsolatonként korlátoz, vagy több tükörről tud dolgozni a program. Ha a saját sávszélességed a határ, nem lesz gyorsabb.
Mi a különbség a letöltéskezelő és a torrentkliens között?
A letöltéskezelő egy kiszolgálóról – vagy több tükörről – tölt le fájlokat HTTP-n, FTP-n. A torrentkliens ezzel szemben más felhasználók gépeiről szed össze egy fájlt, és közben maga is megoszt. Több letöltéskezelő tud torrentet is, de a két feladat technikailag különbözik.
Biztonságos-e letöltéskezelőt használni?
Maguk a programok azok, ha a fejlesztő saját oldaláról vagy a rendszer áruházából telepíted őket. A kategória történetéből viszont látszik, hogy pont a letöltés helyén szokott baj lenni: idegen letöltőoldalak, „aktivált” telepítők, idegen böngészőbővítmények. A cikkben bemutatott két eset pont erről szól.
Mi legyen a régi, elhagyott programokkal?
Ha egy böngészőbe épülő letöltéskezelő évek óta nem frissül, ne használd: pont ez az a hely, ahol a javítatlan hibák sokat érnek. Ha bizonytalan vagy, nézd meg a fejlesztő változásjegyzékét. Az aria2 ebből a szempontból más eset: nem épül be a böngészőbe, parancssori eszköz, és a nagy disztribúciók maguk csomagolják és tartják karban – ezért elfogadható, hogy a legutóbbi stabil kiadása 2023-as.
A hozzászóláshoz kérjük, jelentkezz be.