Cikkek

Van egy pillanat, amit mindenki ismer: elindul a friss Windows, üres az asztal, és most akkor mi legyen? A legtöbben ilyenkor rákeresnek pár programra, letöltik az első találatot, és fél óra múlva már ott van a gépen három olyan dolog, amit soha nem akartak feltelepíteni.

Ez az összeállítás azt veszi végig, mi az a húsz ingyenes program, ami tényleg indokolt egy friss Windowson – abban a sorrendben, ahogy érdemes nekiállni. Nem törekszik teljességre, és nem is akar mindent rád tukmálni: több olyan program is kimaradt belőle szándékosan, amit sokan felraknak, pedig nem kellene.

A végén külön kitérünk arra, mit ne telepíts, és hogyan kerüld el, hogy a telepítők mellékesen mást is a gépedre tegyenek.

Van négy szó, amit a magyar internet másfél éve kever össze: Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+, DÁP és KAÜ. Az egyik megszűnt, a másik kettő párhuzamosan él, a negyedik pedig nem is bejelentkezési mód, hanem az a kapu, amit a másik kettővel nyitsz ki.

Ebből a zavarból elég sok félreértés lett. Sokan azt hiszik, hogy kötelező DÁP-ot regisztrálniuk – nem az. Mások arról olvastak, hogy aki DÁP-ot csinált, az idén januártól nem használhatja tovább az Ügyfélkapu+-t – ez sem igaz, a határidőt kitolták. És rengetegen töltik le a NAV appját azért, hogy adóbevallást készítsenek benne, amit viszont nem lehet.

Ez az útmutató végigveszi, melyik állami alkalmazás mire való, mihez kell belőlük DÁP és mihez nem, hogyan regisztrálj akkor is, ha nincs NFC-s telefonod – és mit tegyél, ha a bejelentkezés nem működik, ami sajnos a leggyakoribb panasz mindegyik appnál.

Szeptember 3-án a Google kiadott egy Chrome-frissítést, amelyben egy olyan hibát javítottak, amit a támadók már ki is használtak. A hivatalos közlemény szokatlanul határozott volt: a Google nem „jelentésekről” írt, hanem arról, hogy tud róla, hogy létezik működő támadókód.

Erre a legtöbb cikk azt írja: frissíts. Csakhogy a Chrome magától frissül. Már le is töltötte. És te mégis a régi, sebezhető verziót futtatod – mert a javítás csak a böngésző újraindítása után lép életbe. Aki heteken át nyitva hagyja a böngészőjét, az heteken át sebezhető marad, miközben végig azt hiszi, hogy naprakész.

Ez a cikk nem egy konkrét hibáról szól, hanem arról, hogy hogyan ellenőrizd tíz másodperc alatt, tényleg friss-e a böngésződ – asztali gépen és telefonon, minden nagy böngészőben. És arról a két dologról, amiről szinte senki nem beszél: az Android rendszerbeli motorjáról, amit akkor is használsz, ha soha nem nyitod meg a Chrome-ot, és arról, hogy iPhone-on egyik böngésző frissítése sem az, aminek látszik.

Van egy fájlmegosztó hálózat, amely 2001 óta megszakítás nélkül működik, soha nem szerzett nagy nyilvánosságot, és mégis mindenki ismeri, aki komolyabban foglalkozik zenével. A neve Soulseek, és 2026-ban is él: a hivatalos programjának legutóbbi kiadása idén áprilisban jelent meg.

A Soulseek soha nem próbált mindenkinek megfelelni. Nem lett belőle általános célú fájlcserélő, nem épült köré üzleti modell, és nem is nagyon változott az elmúlt húsz évben. Egyetlen dologban viszont máig verhetetlen: zenében – ritka kiadásokban, koncertfelvételekben, olyan lemezekben, amelyek egyetlen streamingszolgáltatóra sem kerültek fel.

Megnéztük, hogyan működik ma, miért maradt fenn, melyik programmal érdemes felkapcsolódni – és mi az a történet, amitől idén februárban végre bekerült a hírekbe.

Ha valaki 2015-ben azt mondja, hogy a Direct Connect – az a fájlmegosztó hálózat, amit sokan a kollégiumi évekhez és a kétezres évek elejéhez kötnek – 2026-ban új életre kel, azt valószínűleg kinevetik. Márpedig pontosan ez történt.

Idén nyáron a DC közösségének saját blogján megjelent egy bejegyzés „2026: az év, amikor a DC visszatért?” címmel, augusztus 20-án pedig kijött a DC++ egy olyan kiadása, amely szinte kizárólag biztonsági javításokból áll. Két nappal korábban elindult egy új, kísérleti kliens. A hálózaton pedig ott van, ami mindvégig ott volt: nagyjából 250 hub, több tízezer felhasználó és csaknem 50 petabájtnyi megosztott adat.

Megnéztük, mi történik most a Direct Connect körül, mekkora a hálózat valójában, van-e még magyar hub, és melyik klienst érdemes választani.

A képlet egyszerű, és pont ezért ijesztő. Keresel egy böngészőbővítményt, amit tízezren használnak, jó értékelései vannak, és évek óta hibátlanul működik. Megveszed a fejlesztőjétől – az ár egy ekkora bővítménynél kétezer dollár alatt van. Aztán kiadsz hozzá egy frissítést.

A Chrome alapértelmezés szerint magától frissíti a bővítményeket. Nincs kérdés, nincs értesítés, és új engedélyt sem kell kérni, mert a régi bővítmény már úgyis megkapta a jogot arra, hogy minden oldalon mindent lásson. A tízezer felhasználó másnap reggel ugyanazt a bővítményt használja tovább – csak az már jelszavakat és kriptotárcákat lop.

A Socket biztonsági cég augusztus 27-én 19 ilyen bővítményt tett közzé: tizennyolcat a Chrome, egyet az Edge boltjából. Az alábbiakban ott a teljes lista az azonosítókkal, és az is, hogy mit tegyél, ha valamelyiket megtalálod magadnál.

Az elmúlt hetekben sok helyen lehetett olvasni, hogy a Google szeptember 30-tól betiltja az APK-telepítést, és vége az Android szabadságának. A dátum stimmel, a többi nem. Szeptember 30-án valóban élesedik a Google fejlesztő-hitelesítési rendszere – de csak négy országban, és Magyarország nincs köztük. Ráadásul az APK-telepítés nem tűnik el, csak több lépésen keresztül lesz elérhető. Van viszont a történetnek egy olyan következménye, amiről alig esik szó, pedig ez fog először fájni a felhasználóknak. Ebben a cikkben szétválasztjuk, mi az, ami tényleg jön, mikor érhet el minket, és mit érdemes most tenni – ami rövid válasz: egyelőre semmit, de érdemes érteni.

Ha a Chrome-ban használtál reklámblokkolót, jó eséllyel már feltűnt, hogy valami megváltozott. Augusztus 31-én a Google eltávolította a Chrome bővítménytárából az összes régi, Manifest V2 alapú kiegészítőt – köztük a legismertebb reklámblokkolót, a uBlock Origint. Ez nem egy hirtelen döntés volt, hanem egy évek óta tartó átállás utolsó lépése, viszont most vált véglegessé: az érintett bővítmények nemcsak leálltak, hanem már meg sem találhatók. Ebben a cikkben végigvesszük, mi történt pontosan, mi az, ami a helyükre léphet, és melyik böngészőben működik továbbra is minden – mert van ilyen, méghozzá kettő is.

A hétvégén körbement a hír, hogy a Microsoft egy új eszközzel „rátolja” a Binget a Chrome-ra, a Firefoxra és a Brave-re. A cím jól hangzik, csak épp pontatlan: az alkalmazás nem érkezik Windows Update-en, nincs előre telepítve, és nem indul el magától – külön le kell tölteni és lefuttatni. Ettől viszont még van miért összeráncolni a szemöldökünket, mert amit a telepítő csinál, az kísértetiesen emlékeztet arra, amit a böngészőeltérítő programoknál szoktunk kifogásolni. Ebben a cikkben szétválasztjuk a pánikot a valóságtól, és megmutatjuk, hogyan ellenőrizd két perc alatt, hogy nálad vagy a családban valaki nem kattintott-e át rajta.

Van egy régi bosszúság, amire meglepően kevesen ismerik a megoldást: megadod az e-mail-címedet egy webshopnak, egy nyereményjátéknak vagy egy ingyenes letöltéshez, és fél évvel később ömlik a reklám olyan cégektől, amikről sosem hallottál. Az e-mail álnév erre való. Nem trükk és nem szürke zóna: valódi, továbbító címet kapsz, amit egyetlen kattintással kidobhatsz, ha visszaélnek vele. A Brave a napokban vezette be a saját megoldását, és ez jó alkalom arra, hogy végigvegyük az összes komoly lehetőséget – köztük egy teljesen ingyeneset, amihez még böngészőt sem kell váltanod. Egy fontos kérdésre is választ adunk, amit szinte sehol nem tesznek fel: tudsz-e egyáltalán válaszolni egy álnévről? Mert nem mindegyiknél tudsz.