Cikkek

Ha valaki 2015-ben azt mondja, hogy a Direct Connect – az a fájlmegosztó hálózat, amit sokan a kollégiumi évekhez és a kétezres évek elejéhez kötnek – 2026-ban új életre kel, azt valószínűleg kinevetik. Márpedig pontosan ez történt.

Idén nyáron a DC közösségének saját blogján megjelent egy bejegyzés „2026: az év, amikor a DC visszatért?” címmel, augusztus 20-án pedig kijött a DC++ egy olyan kiadása, amely szinte kizárólag biztonsági javításokból áll. Két nappal korábban elindult egy új, kísérleti kliens. A hálózaton pedig ott van, ami mindvégig ott volt: nagyjából 250 hub, több tízezer felhasználó és csaknem 50 petabájtnyi megosztott adat.

Megnéztük, mi történik most a Direct Connect körül, mekkora a hálózat valójában, van-e még magyar hub, és melyik klienst érdemes választani.

A képlet egyszerű, és pont ezért ijesztő. Keresel egy böngészőbővítményt, amit tízezren használnak, jó értékelései vannak, és évek óta hibátlanul működik. Megveszed a fejlesztőjétől – az ár egy ekkora bővítménynél kétezer dollár alatt van. Aztán kiadsz hozzá egy frissítést.

A Chrome alapértelmezés szerint magától frissíti a bővítményeket. Nincs kérdés, nincs értesítés, és új engedélyt sem kell kérni, mert a régi bővítmény már úgyis megkapta a jogot arra, hogy minden oldalon mindent lásson. A tízezer felhasználó másnap reggel ugyanazt a bővítményt használja tovább – csak az már jelszavakat és kriptotárcákat lop.

A Socket biztonsági cég augusztus 27-én 19 ilyen bővítményt tett közzé: tizennyolcat a Chrome, egyet az Edge boltjából. Az alábbiakban ott a teljes lista az azonosítókkal, és az is, hogy mit tegyél, ha valamelyiket megtalálod magadnál.

Az elmúlt hetekben sok helyen lehetett olvasni, hogy a Google szeptember 30-tól betiltja az APK-telepítést, és vége az Android szabadságának. A dátum stimmel, a többi nem. Szeptember 30-án valóban élesedik a Google fejlesztő-hitelesítési rendszere – de csak négy országban, és Magyarország nincs köztük. Ráadásul az APK-telepítés nem tűnik el, csak több lépésen keresztül lesz elérhető. Van viszont a történetnek egy olyan következménye, amiről alig esik szó, pedig ez fog először fájni a felhasználóknak. Ebben a cikkben szétválasztjuk, mi az, ami tényleg jön, mikor érhet el minket, és mit érdemes most tenni – ami rövid válasz: egyelőre semmit, de érdemes érteni.

Ha a Chrome-ban használtál reklámblokkolót, jó eséllyel már feltűnt, hogy valami megváltozott. Augusztus 31-én a Google eltávolította a Chrome bővítménytárából az összes régi, Manifest V2 alapú kiegészítőt – köztük a legismertebb reklámblokkolót, a uBlock Origint. Ez nem egy hirtelen döntés volt, hanem egy évek óta tartó átállás utolsó lépése, viszont most vált véglegessé: az érintett bővítmények nemcsak leálltak, hanem már meg sem találhatók. Ebben a cikkben végigvesszük, mi történt pontosan, mi az, ami a helyükre léphet, és melyik böngészőben működik továbbra is minden – mert van ilyen, méghozzá kettő is.

A hétvégén körbement a hír, hogy a Microsoft egy új eszközzel „rátolja” a Binget a Chrome-ra, a Firefoxra és a Brave-re. A cím jól hangzik, csak épp pontatlan: az alkalmazás nem érkezik Windows Update-en, nincs előre telepítve, és nem indul el magától – külön le kell tölteni és lefuttatni. Ettől viszont még van miért összeráncolni a szemöldökünket, mert amit a telepítő csinál, az kísértetiesen emlékeztet arra, amit a böngészőeltérítő programoknál szoktunk kifogásolni. Ebben a cikkben szétválasztjuk a pánikot a valóságtól, és megmutatjuk, hogyan ellenőrizd két perc alatt, hogy nálad vagy a családban valaki nem kattintott-e át rajta.

Van egy régi bosszúság, amire meglepően kevesen ismerik a megoldást: megadod az e-mail-címedet egy webshopnak, egy nyereményjátéknak vagy egy ingyenes letöltéshez, és fél évvel később ömlik a reklám olyan cégektől, amikről sosem hallottál. Az e-mail álnév erre való. Nem trükk és nem szürke zóna: valódi, továbbító címet kapsz, amit egyetlen kattintással kidobhatsz, ha visszaélnek vele. A Brave a napokban vezette be a saját megoldását, és ez jó alkalom arra, hogy végigvegyük az összes komoly lehetőséget – köztük egy teljesen ingyeneset, amihez még böngészőt sem kell váltanod. Egy fontos kérdésre is választ adunk, amit szinte sehol nem tesznek fel: tudsz-e egyáltalán válaszolni egy álnévről? Mert nem mindegyiknél tudsz.

2026-ban nagyjából minden szoftverfrissítés arról szól, hogy mennyi mesterséges intelligenciát pakoltak bele. A LibreOffice augusztus 26-án megjelent új kiadása pont az ellenkezőjével hívta fel magára a figyelmet: a fejlesztők külön kiemelték, hogy nincs benne generatív MI, a dokumentumaid nem mennek ki távoli kiszolgálókra, és a programcsomag egyetlen része sem igényel internetkapcsolatot a működéshez. Emellé viszont hoztak egy olyan újítást a szövegszerkesztőbe, amilyet a Word sem tud – erről a legtöbb összefoglaló egy sort sem ír. Végigvesszük, mi változott, miért nem mindegy, melyik verziót töltöd le, és mit érdemes tudni a magyar nyelvi támogatásról.

Ha valaha felmerült benned, hogy vajon a mobilszolgáltatód látja-e, milyen oldalakat nyitogatsz a telefonodon, a válasz eddig az volt, hogy nagyrészt igen. Nem azt látta, mit írsz vagy mit olvasol – azt a titkosítás elrejti –, de azt igen, hogy melyik oldalhoz kapcsolódsz. Ez most változik: a Google augusztus 27-én bejelentette az Android 17 négy új hálózati védelmét, és az egyik pont ezt a rést zárja be. Egy másik azt akadályozza meg, hogy az alkalmazások engedély nélkül feltérképezzék az otthoni hálózatodat, egy harmadik pedig a hamis bázisállomásokkal küldött csaló SMS-ek ellen véd. Végigvesszük, mit oldanak meg ezek valójában, mi az, amit nem, és mutatunk egy beállítást, amit már ma bekapcsolhatsz – régebbi Androidon is.

Csütörtök este lement a GTA 6 első igazi játékmenet-bemutatója: huszonhat perc, narráció nélkül, végig játékon belüli felvételről – és a Rockstar szerint mindez egy alap PlayStation 5-ön rögzítve. Azóta tele van a net a „80 órás történet” és a „háromszor akkora térkép” címekkel. Ezek egy része igaz, egy része félreidézés, egy fontos dologról pedig egyetlen szó sem esett. Ebben a cikkben szétválasztjuk, mit erősített meg ténylegesen a Rockstar, mi származik interjúkból, és mi az, amit már csak a szivárgásokból másolgatnak tovább.

Van egy különösen kellemetlen fajtája az internetes átverésnek: amikor pont az a program árul el, amit a védelmed érdekében telepítettél. Most éppen ez történt. Egy biztonsági kutatócsapat 737 hamis VPN-bővítményt talált a Chrome bővítménytárában, összesen több mint 75 ezer telepítéssel. Ezek jó része ismert, valódi márkák – a NordVPN, a Proton VPN, a Surfshark és társaik – nevében adta ki magát, közben viszont a böngésződ teljes forgalmát idegen szerveren keresztül terelte. Ebben a cikkben leírjuk, pontosan mi történt, mit láthattak és mit nem, hogyan ellenőrizd két perc alatt, hogy érintett vagy-e, és hogy miért nem az a megoldás, hogy egy másik ingyenes bővítményt telepítesz helyette.